Lexikon · Fogalom

autokinetikus hatás

Az autokinetikus hatás látszólagos mozgás: sötétben, viszonyítási pont nélkül hosszan nézett, álló fénypont az észlelő számára imbolyogni, elmozdulni látszik. Gyakori magyarázat az éjszakai UFO/UAP-észlelések egy részére.

Az autokinetikus hatás (más néven autokinetikus illúzió) lyan érzékelési jelenség, amelynek során egy sötét környezetben, viszonyítási pont nélkül nézett, valójában álló fénypont mozogni látszik. A fény ilyenkor mintha imbolyogna, sodródna vagy hirtelen elugrana, pedig a forrása nem mozdul.

##Hogyan jön létre

A jelenséget először Alexander von Humboldt figyelte meg 1799-ben, csillagok nézése közben. Nevét Hermann Aubert adta 1887-ben, kísérletileg pedig az 1930-as évektől vizsgálták részletesen, többek között Muzafer Sherif. A pontos mechanizmus ma is vita tárgya. A leggyakoribb magyarázat szerint a szem apró, akaratlan mozgásai okozzák, mert az agy rögzített háttér hiányában nem tudja eldönteni, mi mozdul: a fény vagy a szem. Minél tovább és minél szűkebb látótérrel nézzük a fényt, annál erősebb lehet a hatás. A látszólagos mozgás iránya és mértéke személyenként változik, és a szuggesztió is befolyásolhatja. Sherif kísérletei kimutatták, hogy ha valaki más mozgást említ, a többiek is hasonlót láthatnak.

##Szerepe az UFO/UAP-észlelésekben

Számos hivatalos vizsgálat és elemző szerint az éjszakai égen látott fénypontok (például egy csillag, bolygó vagy távoli fényforrás) egy részénél a megfigyelők által leírt mozgás az autokinetikus hatással magyarázható. Ezért az ilyen beszámolókat óvatosan kell kezelni, különösen akkor, ha az észlelőnek nem volt rögzített viszonyítási pontja, például a horizont, fák vagy épületek.

A hatásnak ugyanakkor vannak korlátai. A látszólagos mozgás általában kis kiterjedésű, néhány foknyi imbolygás, így az égbolton nagy utat gyorsan bejáró fényt önmagában nem magyaráz. Több független tanú egybehangzó leírása vagy műszeres adat szintén más magyarázat felé mutathat. Az autokinetikus hatás tehát lehetséges magyarázat, de önmagában nem dönti el egy konkrét észlelés természetét.

Kapcsolódó cikkek