Két fényes pont egymás mellett hajnalban? A Jupiter és a Mars találkozója

4 perc olvasás

November közepén két fényes pont áll szorosan egymás mellett a hajnali égen: az egyik vakítóan fényes, a másik halványabb és narancsos. Nem alakzatban repülő objektumokat látunk, hanem a Jupitert és a Marsot, amelyek november 16-án kerülnek a legközelebb egymáshoz az égen. Megmutatjuk, miért nézik ilyenkor sokan UFO-nak a bolygókat, és hogyan ellenőrizheted, mit látsz.

Mi lesz látható november 16-án?

A Jupiter és a Mars november 16-án magyar idő szerint hajnali 3 óra körül kerül a legközelebb egymáshoz az égen. Ekkor nagyjából 1,2 fok választja el őket, ami körülbelül két és fél holdátmérőnyi távolság. Szabad szemmel úgy festenek, mint egy fényes kettőscsillag.

Nem kell pontosan azon az éjszakán kimenni. November 15-én és 17-én is alig nagyobb a távolságuk, és november 13. és 19. között végig 1,7 foknál közelebb látszanak egymáshoz.

A pár éjfél előtt bukkan fel a keleti láthatáron, az éjszaka folyamán egyre magasabbra emelkedik, hajnalra pedig magasan a déli égen áll.

A két bolygót könnyű megkülönböztetni:

Jupiter: a fényesebb pont (−2,1 magnitúdó). Fényesebb bármelyik csillagnál, még a Szíriusznál is.
Mars: halványabb (+0,7 magnitúdó), és feltűnően narancsos színű. Dél felé nézve valamivel több mint egy fokkal a Jupiter fölött, kissé balra áll.
Regulus: az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, nagyjából 4,4 fokra a Jupitertől. A három fénypont együtt kis háromszöget rajzol az égre, amely november 22-re még jobban összébb húzódik.

A közelség csak látszólagos. A Mars körülbelül 195 millió, a Jupiter körülbelül 790 millió kilométerre van tőlünk, pusztán ugyanabban az irányban látjuk őket.

Miért nézik UFO-nak?

A fényes bolygók a leggyakoribb téves UFO-azonosítások közé tartoznak. A Vénusz mellett főleg a Jupiter, de a Mars is rendszeresen felbukkan a bejelentésekben. Néhány tulajdonságuk különösen megtévesztő:

Mozdulatlan, mégis „mozog”: ha sötétben sokáig nézünk egy fényes pontot, a szemünk apró mozgásai miatt úgy tűnhet, mintha elmozdulna. Ez az autokinetikus hatás.
Vibrál és színeket vált: a horizont közelében a fény vastagabb légrétegen halad át, és a kavargó levegő a bolygók fényét is torzíthatja. Ilyenkor a fénypont remeghet, és látszólag ide-oda mozoghat.
„Követ minket”: a bolygó olyan messze van, hogy egy mozgó autóból nézve egy helyben marad az égen, miközben a házak és a fák elsuhannak mellettünk. Ezért úgy tűnik, mintha kísérne bennünket.
A telefon felnagyítja a hibát: ha egy apró, távoli fényre ráközelítünk, a kamera nem tud élesre állni, és a pontból lüktető korong lesz. Erről a jelenségről külön cikkben írtunk.

Amikor a bolygó volt a „UFO”

North Miami, 1960: egy floridai nő és a lánya május 25-én este több mint egy órán át figyelt egy fényes, színeket váltó, fel-le billegő fényt. Az észlelést egy szomszédjuk is megerősítette. Az amerikai légierő vizsgálata szerint a Jupitert látták: a bolygó az észlelés idején kelet-délkeleten állt, közel volt a Földhöz, és az égnek azon a részén nem volt hasonlóan fényes csillag, ezért szokatlanul fényesnek és közelinek tűnt. A jelentés szerint a mozgást valószínűleg a légköri viszonyok okozták.
Port Angeles, 2010: 2010 őszén a Washington állambeli kisváros segélyhívó központja egyetlen reggel több hívást is kapott egy délkeleten lebegő fényes tárgyról. A Jupiter volt az.
Glasgow, 2021: július 13-án éjfél után egy kezdő skót rendőr azt jelentette, hogy egy drón követi a járőrautóját. Egy bevásárlóközpontnál és az M8-as autópályán is megpróbálta lerázni, de a fény nem tágított. A rendőrség parkolójában végül tapasztaltabb kollégái világosították fel, hogy a Jupitert látja.
Vénusz és Jupiter, 2023: amikor a két bolygó 2023 márciusában szorosan egymás mellé került, a közösségi médiát elárasztották a fotók és videók. Mick West szkeptikus kutató szerint a Mutual UFO Network (MUFON) nevű amerikai civil szervezethez 24 óra alatt legalább hat olyan bejelentés érkezett, amely valójában a két bolygót írta le.

Így ismerheted fel

Nézd meg az irányt és az időt. Novemberben a két fény éjfél előtt kel fel keleten, és hajnalra délre ér. Egy csillagtérkép-alkalmazás pillanatok alatt megmutatja, mi látszik arrafelé.
Figyeld több percig. A bolygók nem tűnnek el hirtelen, és nem gyorsulnak fel. Az éjszaka folyamán lassan, a csillagokkal együtt vándorolnak az égen.
Hasonlítsd össze őket. Az egyik pont jóval fényesebb, a másik narancsos, a közelükben pedig ott látszik a Regulus.
Nézd meg binokulárral. Erős nagyítással a Jupiter legnagyobb holdjai is feltűnhetnek mellette apró pontokként.
Ha valami mégsem illik a képbe, például a fény villog, gyorsan halad vagy máshol áll az égen, nézd meg az ellenőrzésről szóló cikkünket, amely döntési fával vezet végig a leggyakoribb magyarázatokon.

Mit láthatsz még a hajnali égen?

November közepétől napkelte előtt négy bolygó sorakozik egy ferde vonalban a délkeleti láthatár fölött. Legalul, közvetlenül a horizont fölött a Merkúr (a látásához sík, szabad kilátás kell), fölötte a Vénusz, még feljebb a Jupiter és a Mars. A Vénusz november 29-én lesz a legfényesebb a hajnali égen. Róla külön cikkben írtunk.

A Hold is többször meglátogatja a párost: november 30-án és december 26–27-én szoros hármast alkot velük, december 28-án pedig háromszöget.

Józan magyarázat

Mi biztos? A november 16-i Jupiter–Mars együttállás csillagászati számításokkal pontosan előre jelezhető. A két bolygó nagyjából 1,2 fokra látszik egymástól, a valóságban azonban több száz millió kilométer választja el őket.

Miért lesz belőle bejelentés? Két ilyen fényes pont egymás mellett szokatlan látvány. A horizont közelében vibrálhat a fényük, a hosszan nézett fénypont pedig mozogni látszik. Egy korábbi bolygóegyüttállás idején, 2023-ban is megszaporodtak az UFO-bejelentések.

A felismerés jegyei:

két fénypont egymás mellett, az egyik jóval fényesebb, a másik narancsos
nem villognak úgy, mint a repülőgépek színes navigációs fényei
órák alatt lassan, a csillagokkal együtt vándorolnak az égen
binokulárral a Jupiter mellett feltűnhetnek a holdjai

Mi nem zárható ki? Nem minden egymás melletti fénypár a Jupiter és a Mars. Ha a fény máshol áll, gyorsan halad vagy hirtelen eltűnik, más magyarázat jöhet szóba, például repülőgép, drón vagy lampion. Ezekről külön cikkeink szólnak.