A Vénusz, a leggyakoribb UFO – és miért lesz belőle sok bejelentés ezen a télen

4 perc olvasás

A Hold után a Vénusz a legfényesebb égitest az éjszakai égen. Alacsonyan vibrál, színeket vált, autóból nézve „követ minket”, telefonon pedig korongnak vagy gyűrűnek látszik. Nem csoda, hogy világszerte az egyik leggyakoribb oka a UFO-bejelentéseknek. 2026 novemberétől a hajnali délkeleti égen ragyog, és december közepén lesz a legjobban látható. Megmutatjuk, hogyan ismerheted fel.

Hogyan néz ki?

A Vénusz a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest: fényessége –3,8 és –4,9 magnitúdó között változik, vagyis a legfényesebb csillagnál, a Szíriusznál is több mint tízszer fényesebb. Tiszta időben, ha tudod, hol keresd, nappal is látható.
Csak alkonyatkor vagy hajnalban. A Vénusz a Földnél közelebb kering a Naphoz, ezért az égen sosem távolodik el tőle 47 foknál jobban. Éjfélkor sosem látszik magasan. Vagy este, napnyugta után ragyog nyugaton („esthajnalcsillag”), vagy hajnalban, napkelte előtt keleten, délkeleten („hajnalcsillag”).
Egyenletes, fehér vagy sárgásfehér fény, amely nem villog úgy, mint egy repülőgép. Alacsonyan azonban vibrálhat és színeket válthat (lásd lejjebb).
Nem mozdul el láthatóan. Percek alatt nem látszik, hogy elmozdulna. Egy óra alatt is csak lassan emelkedik (hajnalban) vagy ereszkedik (este).

Miért téveszt meg?

Vibrál és színt vált. Ha a Vénusz alacsonyan jár, a fénye hosszú utat tesz meg a légkörben. A légköri turbulencia miatt pislákol, a légkör pedig kis prizmaként szétbontja a fényét, így pillanatonként vörösnek, zöldnek vagy kéknek is látszhat. Ezt sokan „színváltó UFO-nak” írják le.
Magától is mozogni látszik. Sötétben, ha sokáig nézünk egy fénypontot, a szemünk apró mozgásai miatt úgy tűnik, mintha a pont imbolyogna vagy lassan elúszna. Ez az autokinetikus hatás, és különösen erős, ha nincs a közelben tereptárgy.
„Követi az autót.” A közeli fák és házak gyorsan elhaladnak mellettünk, a nagyon távoli Vénusz viszont mindig ugyanott marad. Ettől úgy tűnik, mintha velünk együtt haladna. Ugyanígy viselkedik a Hold is.
Előbukkan és eltűnik. Felhők között a Vénusz hirtelen felvillan, majd eltűnik, mintha „ki-be kapcsolna”.
A telefon torzítja. Sötétben, nagy nagyítással a telefon automatikus élesítése nem talál fogást egy fénypontot, és elmosódott korongnak, gyűrűnek vagy lüktető „szerkezetnek” mutatja.

Valódi esetek

Puente Alto, Chile, 2026. Októberben egy telefonos videó terjedt egy ismeretlen fényről Santiago fölött. Saját számításunk szerint aznap este a Vénusz kb. 9 fokkal a nyugati látóhatár fölött ragyogott. A cikkünk az esetről.
Wisconsin, USA, 2023. 2023. március 1-jén este több rendőrségre is érkeztek bejelentések két fényes, egymás melletti „tárgyról” nyugaton. A Vénusz és a Jupiter látszott egymás közelében. A milwaukee-i planetárium igazgatója szerint a Vénuszt jelentik be a leggyakrabban UFO-ként.
Jimmy Carter, 1969. A későbbi amerikai elnök egy georgiai rendezvényen látott egy fényes, színeket váltó tárgyat nyugaton. Robert Sheaffer UFO-kutató szerint a Vénusz volt az, amely aznap este nagyon fényes volt, és éppen abban az irányban állt. Carter ezt elutasította, és egy későbbi elemzés egy katonai kísérlet során kibocsátott bárium-felhőt javasolt. Az eset jól mutatja: a Vénusz sokszor kézenfekvő magyarázat, de nem mindig az egyetlen.

Hogyan ellenőrizheted?

Nézd meg az időpontot és az irányt. Ha napnyugta után nyugaton, vagy napkelte előtt keleten, délkeleten láttál egy kiemelkedően fényes pontot, a Vénusz az első gyanúsított.
Nyisd meg a Stellariumot. A program (vagy a stellarium-web.org) megmutatja, hol állt a Vénusz a megadott helyen és időpontban. Ha az irány és a magasság egyezik, megvan a megoldás.
Nézz ki másnap ugyanakkor. A Vénusz egymást követő napokon nagyjából ugyanott, ugyanabban az időben látszik. Egy „UFO” ritkán tér vissza pontosan ugyanoda.
Használj binokulárt. Egy erősebb binokulárral vagy kis távcsővel látszik a Vénusz fázisa: a Holdhoz hasonlóan sarló vagy félkorong alakú. Ez egyetlen UFO-ra sem jellemző.

Erre számíts a következő hónapokban

A Vénusz 2026. október 24-én a Nap és a Föld közé került (ezt alsó együttállásnak hívják), és november elejétől a hajnali égen látszik. Saját számításunk szerint Budapestről:

November 27-én lesz a legfényesebb (–4,9 magnitúdó). Ekkor egy erősebb binokulárban vékony sarlónak látszik, mert csak kb. negyede van megvilágítva.
December közepén a legmagasabb: 45 perccel napkelte előtt kb. 26 fokkal (két és fél ököllel) a délkeleti látóhatár fölött ragyog, és már kb. négy órával napkelte előtt felkel.
2027. január 3-án lesz a legnagyobb a Naptól való távolsága az égen (47 fok), ekkor félig megvilágított.
Tavaszra egyre alacsonyabbra kerül, áprilisban eltűnik a hajnali fényben.

Aki tehát decemberben korán indul munkába vagy iskolába, délkeleten egy feltűnően fényes „csillagot” fog látni. Ha furcsának tűnik, nagy valószínűséggel a Vénusz az.

A Vénusz magassága a délkeleti látóhatár fölött 45 perccel napkelte előtt, Budapestről. Sky Glitch-ábra

A hajnali égbolt Budapestről 2026. december 15-én, 6:40-kor: a Vénusz messze a legfényesebb pont délkeleten. Sky Glitch-ábra

Gyors ismertetőjelek

Kiemelkedően fényes, fehér vagy sárgás pont
Csak alkonyat után nyugaton vagy hajnalban keleten, délkeleten
Percek alatt nem mozdul el láthatóan
Alacsonyan pislákol, színt vált
Másnap ugyanott, ugyanakkor ismét látszik

Láttál valami furcsát az égen? Kezdd a döntési fánkkal, és ha nem találod a választ, küldd el nekünk a felvételt!