Világ · Hírek

Öt eset az UFO-aktákból – és öt különböző válasz

5 perc olvasás

Az amerikai kormány 2026 májusában újabb UFO-aktacsomagot tett közzé: katonai felvételeket, hangfelvételeket, régi leveleket és jelentéseket a negyvenes évektől szinte napjainkig. A csomag semmit nem magyaráz meg, csak közzétesz. Kiválasztottunk belőle öt esetet, és mindegyiknek utánajártunk. Az eredmény: van köztük régóta megfejtett, valószínűleg természetes, utólag tisztázott, és van két valóban nyitott eset is.

Mi van a csomagban?

Az amerikai kormány 2026. május 22-én hozta nyilvánosságra az azonosítatlan légköri jelenségekről (UAP, régebbi nevükön UFO-k) szóló aktáinak második csomagját. Az anyag nagy része a védelmi minisztériumtól származik: katonai repülőgépekről készült felvételek, hangfelvételek és jegyzetek. Hét fájl a NASA-tól érkezett, egy a CIA-tól. Az iratok az 1940-es évektől nagyjából fél évvel a közzététel előttig terjednek, a tanúk, a helyszínek és az érzékeny információk védelmében kitakart részekkel.

A legfontosabb mondat azonban nem egy esetleírásban, hanem a kormány nyilatkozatában áll: az iratokat nem szabad elemzésnek, vizsgálati következtetésnek vagy az események valódiságára, természetére vagy jelentőségére vonatkozó ténymegállapításnak tekinteni.

Vagyis a csomag nyersanyag. Ugyanabba a halomba kerültek a több mint hatvan éve megoldott esetek és a valóban tisztázatlan megfigyelések, címke nélkül. Mi öt esetet válogattunk ki, és megnéztük, mit tudunk róluk ma.

1. „Hópelyhek” a Föld körül, 1962

A csomagban: Scott Carpenter űrhajós hangfelvétele, amelyen apró részecskékről beszél, amelyek „pontosan úgy néznek ki, mint a hópelyhek”.

Amit tudunk: Carpenter ugyanazon a repülésen megfejtette a rejtélyt. Amikor megkopogtatta a kapszula falát, minden ütésre újabb részecskefelhő szállt fel. A „hópelyhek” a kapszula külsejéről leváló jégkristályok voltak. A részleteket a Hópelyhek az űrben című cikkünkben írtuk meg.

2. Zöld fények Los Alamos felett, 1948–1951

A csomagban: egy Los Alamos-i tudós 1970-ben kelt, kézzel írt levele, amely szerint 1948 és 1951 között rendszeresen zöld fényeket látott a hegyek felett, este kilenc és tizenegy óra között, egyszer valamilyen alakzatban.

Amit tudunk: a levél a hidegháború egyik leghíresebb UFO-hullámához kapcsolódik, a zöld tűzgömbökhöz. 1949-ben Los Alamosban tanácskozást is tartottak róluk, Teller Ede részvételével, a légierő pedig megfigyelőprogramot indított. A vizsgálat azzal zárult, hogy a jelenség valószínűleg természetes eredetű, a legvalószínűbben rendkívül fényes meteorokról volt szó. A teljes történet a Teller Ede és a zöld tűzgömbök című cikkünkben olvasható.

3. A Huron-tó felett lelőtt tárgy, 2023

A csomagban: felvétel egy gyorsan mozgó tárgyról, amelyet 2023-ban lelőttek a Huron-tó felett. A felvételből nem derül ki, megtalálták-e.

Amit tudunk: 2023. február 12-én egy F–16-os vadászgép Sidewinder-rakétával lőtte le a nagyjából 6100 méter magasan sodródó tárgyat, egy héttel azután, hogy egy kínai léggömböt lelőttek Dél-Karolina partjainál. Az első rakéta célt tévesztett. A tárgy a beszámolók szerint nyolcszögletű volt, zsinórok lógtak róla, nem volt saját meghajtása, és rádiójelet sem bocsátott ki. A keresést február 16-án a rossz idő miatt felfüggesztették.

A történetnek azonban van folytatása, amely az aktacsomagból kimaradt. A 2024 novemberében nyilvánosságra került iratok szerint a roncsokat végül megtalálták, és a tárgy egy időjárás-megfigyelő eszközöket forgalmazó cégtől származott. A Fehér Ház már 2023 februárjában is azt mondta, hogy semmi nem utal kémprogramra, és ártalmatlan, kereskedelmi vagy kutatási célú léggömb lehetett.

4. Zöld kör egy szovjet rakétalőtér felett, 1973

A csomagban: egy CIA-jelentés egy szovjet katonai létesítményben történt észlelésről.

Amit tudunk: a jelentés forrása egy volt szovjet állampolgár volt, aki a Sari-Sagan lőtéren szolgált. A lőtér Kazahsztánban, a Balhas-tó közelében fekszik, és a szovjet rakétavédelmi fegyverek tesztelésére hozták létre. 1973 késő nyarán, egy este a forrás egy kanadai–szovjet sportközvetítés közben kilépett a szabadba, és nyugat felé, nagyjából 70 fokos szögben élénkzöld, kör alakú tárgyat vagy foltot látott az égen. A kör 10–15 másodperc alatt kiszélesedett, majd néhány perc alatt koncentrikus zöld körök alakultak ki körülötte, végül a szín eltűnt. Hang nem hallatszott.

Sem a jelentés, sem a későbbi feldolgozások nem adnak rá magyarázatot. A helyszín és a leírás alapján azonban kézenfekvő a feltevés, hogy egy rakétakísérlet nyomát láthatta. A nagy magasságban kibocsátott rakétagáz napnyugta után is napfényt kaphat, és táguló, gyűrűs, színes felhőket rajzolhat az égre. A szovjet rakétaindítások a hetvenes években több híres UFO-bejelentést is okoztak. Ezt azonban csak feltevésként írjuk: dokumentum nem erősíti meg.

5. Narancssárga gömbök egy helikopter körül, 2025

A csomagban: a nemzeti hírszerzés igazgatói hivatalának emlékeztetője. Egy magas rangú hírszerző tiszt 2025 végén helikopteres küldetésen vizsgált „puffanásokat” egy hegylánc közelében. A földi csapat rádión jelentette, hogy egy narancssárga gömb felemelkedett a talajról, három méterre megközelítette a helikoptert, majd alájuk süllyedt és elszáguldott. A gömb kettévált és irányt váltott. A kiküldött vadászgépeknél a tiszt jegyzetei szerint a gömbök követték a gépek sebességét és röppályáját. „Szinte szóhoz sem jutottunk” – írta.

Amit tudunk: szinte semmit. A feljegyzés nem nevezi meg a helyszínt, nem közli a gömbök méretét, és semmilyen következtetést vagy utánkövetést nem tartalmaz. A tiszt annyit írt, hogy aznap este jelentést tett, majd hazament.

Mit mutat az öt eset együtt?

Ha egymás mellé tesszük őket, kirajzolódik egy minta:

Minél régebbi egy eset, annál valószínűbb, hogy már van rá válasz. A hatvanas évekbeli hópelyhek és a negyvenes évekbeli tűzgömbök mögött évtizedes vizsgálat áll.
A csomag a válaszokat nem tartalmazza. A Huron-tavi tárgy esetében a megoldás másfél évvel korábban már nyilvános volt, a felvétel mégis magyarázat nélkül szerepel.
A legérdekesebb esetek a legkevésbé dokumentáltak. A helikopteres gömbökről és a szovjet zöld körről pont azok az adatok hiányoznak, amelyekből el lehetne dönteni, mik voltak.

A leggyakoribb ellenvetések

„Ha a kormány közzétette, akkor rejtély.” A kormány maga írta, hogy az iratok nem tartalmaznak következtetést. A közzététel nem ítélet.
„A régi eseteket csak azért teszik bele, hogy elterelje a figyelmet.” Lehet, de egyszerűbb a magyarázat: a csomag egy adatbázis kivonata, és oda minden bekerült, ami valaha UAP-bejelentésként futott.
„A megoldott esetek is lehettek valójában UFO-k.” A hópelyheknél ezt maga a szemtanú zárta ki, a Huron-tavi tárgynál pedig a roncs.

Józan magyarázat

Az öt eset öt különböző helyre esik a „mennyit tudunk róla” skálán, és ez egyben az egész aktacsomag legfontosabb tanulsága.

A csomag nem válogat. Az iratok egy bejelentési adatbázisból származnak, ahová a megfejtett és a megfejtetlen esetek egyaránt bekerültek. Ezért egy-egy fájl önmagában semmit nem mond arról, hogy rejtélyről van-e szó.
A válasz sokszor máshol van. A hópelyhek megfejtését az űrhajós saját visszaemlékezése, a Huron-tavi tárgyét a későbbi iratok, a zöld tűzgömbökét a korabeli vizsgálat őrzi. Ezek egyike sincs a csomagban.
A nyitott esetek kevés adatból állnak. A narancssárga gömböknél és a szovjet zöld körnél hiányzik a pontos helyszín, a méret, a mérés és a vizsgálat eredménye. Ez nem bizonyítja, hogy rendkívüli jelenségről van szó, csak azt, hogy a közzétett anyagból nem lehet eldönteni.

Mit érdemes tenni, ha egy „új UFO-akta” szembejön? Megnézni, mikor történt az eset, keresni utána a későbbi vizsgálatot vagy beszámolót, és csak ezután eldönteni, hogy rejtélyről van-e szó. Az öt esetből hármat így oldottunk meg.

Mi volt ez?

Tűzgömb az égen? Fényes meteor vagy visszatérő űrszemét