1999-es sevillai UFO-észlelések: öt rejtély, kevés megerősítés
Egy spanyol UFO-kutató 1999 szeptemberében öt megmagyarázatlan égi észlelést gyűjtött össze Sevilla környékéről; a beszámolót 2026 augusztusában angol fordításban újra közölte az Inexplicata blog, ám a kulcsfontosságú hivatalos visszaigazolás azóta is hiányzik.
José M. García Bautista UFO-kutató 1999 szeptemberében öt esetet talált olyannak, amelyre vizsgálata után sem talált kézenfekvő magyarázatot a Sevilla környéki térségben. A csaló, zavaros vagy racionálisan megmagyarázható beszámolókat előzetesen kiszűrte, így a listán csak azok maradtak, amelyeket ő maga is nyitott kérdésnek tekintett. A beszámolót a Hispán Ufológiai Intézet fordította angolra, és 2026. augusztus 21-én tette közzé újra az Inexplicata blog.
Az első esetben, 1999. szeptember 4-én Puebla del Río mellett két szemtanú, Juan Alcalde Moreno és Soledad Sánchez egy zöldes fényű, ugrálva mozgó fényt látott az égen körülbelül 30 másodpercig; a kutató szerint időjárási ballon nem jöhet szóba. Négy nappal később, szeptember 8-án Alanísban Antonio Vargas egy dombon háromszöget formázó, narancssárga fénypontokat figyelt meg, amelyek alacsonyan, lassan repültek, majd fölötte elhaladva hirtelen felgyorsulva eltűntek a magasban.
Szeptember 9-én három tanú – María José Rodríguez, Francisco Ortega és María del Robledo García – egy 400–600 méteresre becsült, korongszerű, erősen fénylő felhőalakzatot látott a Retortillo-víztározónál; García Bautista szerint ez valószínűleg lencsefelhő, tehát légköri jelenség. Szeptember 15-én, Lebrija közelében két nő, Rosa Montero és Pilar Castillo egy mintegy száz méter hosszú, szivar alakú, mozdulatlannak tűnő tárgyat észlelt egy mezőn átívelve; a kutató megjegyzi, hogy a Lebrija és Rota közötti útszakaszon több hasonló bejelentés is érkezett korábban.
A legvitatottabb eset szeptember 18-án történt Aznalcóllar és El Castillo de las Guardas között, ahol Francisco López és Agustín Baena zöld, világoskék és sárgás-narancs színek között váltakozó, szögletes pályán mozgó fényt látott rossz időben, heves esőben. A terület a kutató szerint az úgynevezett „mágneses háromszög” része, ahol korábban elismert UFO-kutatók, köztük Joaquín Mateos Nogales és Ignacio Darnaude Rojas is jelentettek már hasonló észleléseket. García Bautista szerint a térség a Sevilla–San Pablo repülőtér légi folyosójához közel esik, és a sevillai légiforgalmi irányítás megerősítette, hogy azokon a napokon voltak járatok a térségben, bár állítása szerint nem pontosan a jelzett útvonalakon; a tárgy szabálytalan pályáját és színeit azonban nem tartja összeegyeztethetőnek egy repülőgéppel.
Amit biztosan tudunk: mind az öt esetet egyetlen kutató gyűjtötte és értékelte, saját módszertana szerint zárva ki a csalásgyanús vagy magyarázható bejelentéseket. Amit nem tudunk: a beszámolóban nincs szó fényképről, felvételről vagy bármilyen független mérésről, és a kutató maga is jelzi, hogy a repülési hatóságtól (INTA) kért megerősítés sosem érkezett meg hozzá. A szöveg 1999-ben íródott, 2026-ban pedig változatlan tartalommal, fordításban jelent meg újra, így az azóta eltelt több mint két évtizedben nyilvánosan nem bukkant fel újabb adat, amely alátámasztaná vagy megcáfolná a leírtakat.
Józan magyarázat
García Bautista saját elemzése szerint a szeptember 9-i esetet valószínűleg lencsefelhő, egy légköri jelenség magyarázza, a szeptember 4-i fénynél pedig kizárta az időjárási ballont; a szeptember 18-i esetnél felmerült a repülőtéri légi folyosó és a rossz időjárás okozta érzékelési hiba lehetősége is, de ezt a kutató a tárgy szabálytalan pályája miatt nem tartotta valószínűnek.