Régi esetek · Belgium · Régi eset

Fekete háromszögek Belgium felett: a csendőrök éjszakájától az F-16-osokig

7 perc olvasás

1989. november 29-én késő délután két belga csendőr Eupen közelében egy hatalmas, sötét háromszöget követett, amelynek mindhárom sarkán erős fény világított. Ezzel kezdődött Európa egyik legismertebb UFO-hulláma, amelynek során a légierő vadászgépeket is felküldött. Sok bejelentésre később földi magyarázat született, a leghíresebb fotóról kiderült, hogy hamisítvány, néhány eset azonban máig vitatott.

  • Mikor: 1989. november 29.
  • Hol: Belgium
  • Kik látták: Csendőrök, katonák és civilek Belgium keleti és középső részén, a légierő radarállomásai.
  • Hivatalos álláspont: A belga légierő 1990-es jelentése szerint a radaron észlelt mozgás kizárja a repülőgépet, a ballont és a hologramot, és amerikai lopakodó gépek sem jártak a térségben. Wilfried De Brouwer tábornok később úgy fogalmazott, hogy a bizonyítékok nem elegendők annak igazolására, hogy valódi járművek voltak a levegőben.

Egy novemberi este Eupen körül

1989 november 29-én késő délután két eupeni csendőr, Heinrich Nicoll és Hubert von Montigny a város feletti dombokon járőrözött, amikor erős fényt vettek észre az égen. Az RTBF belga közszolgálati televízió szerint azon az estén 13 eupeni csendőr 8 különböző helyről jelentett hasonló jelenséget, a következő órákban és napokban pedig csaknem 150 civil is jelentkezett.

A csendőrökkel egy ufókutató kilenc nappal később, december 9-én készített interjút. Eszerint a fény nagyon lassan, alacsonyan közeledett, majd szinte pontosan fölöttük haladt el. Három erős fényforrás majdnem elvakította őket. Ekkor látták, hogy a fények egy hatalmas, sötét háromszög sarkain ülnek, és lefelé világítanak, a közepén pedig vöröses fény lüktet. Az objektum szinte hangtalan volt, csak egyikük vélt halk zúgást hallani.

A csendőrök járőrkocsival követték a jelenséget. 18:30 körül egy magaslatról azt látták, hogy a Gileppe-víztározó kilátótornya felett mozdulatlanul lebeg. Később egy második, hasonló fényalakzat emelkedett fel egy fasor mögül. Az objektum végül gyorsulva eltűnt északkelet felé, a holland és a német határ irányában.

Hónapokig tartó hullám

A következő hónapokban egész Belgiumból, főleg Vallóniából érkeztek bejelentések, többnyire háromszög alakú, lassan mozgó, sarkaikon erős fényekkel világító objektumokról. A bejelentéseket a belga UFO-kutató egyesület, a SOBEPS gyűjtötte. A hullám csúcsa 1989 végétől 1990 tavaszáig tartott, de még évekig érkeztek beszámolók, összesen ezernél is több.

Az eset egyik különlegessége, hogy a belga légierő együttműködött a SOBEPS-szel, és megosztotta vele saját adatait. Az RTBF szerint ez volt az első ilyen eset, hogy egy hadsereg egy UFO-kutató egyesülettel dolgozott együtt.

Az F-16-osok éjszakája

A hullám leghíresebb eseménye 1990. március 30-áról 31-ére virradó éjszaka történt, Brüsszeltől délkeletre. A légierő erről szóló jelentését Lambrechts őrnagy állította össze.

Este 23 órakor egy csendőr telefonált a glonsi katonai radarközpontba, hogy Thorembais és Gembloux felett három, színét váltogató fényt lát, amelyek egyenlő oldalú háromszöget alkotnak. A helyszínre küldött csendőrjárőr megerősítette az észlelést. Közben a glonsi radar Beauvechain közelében azonosítatlan célt észlelt, nem sokkal később egy másik katonai radarállomás, Semmerzake is ugyanott jelezte.

Éjfél után öt perccel két F-16-os vadászgép szállt fel Beauvechainből. A jelentés szerint 0:07 és 0:54 között kilenc elfogási kísérletet tettek, és három esetben néhány másodpercre be tudták fogni a célt a fedélzeti radarral. Ilyenkor a cél a jelentés szerint hirtelen megváltoztatta a mozgását. Az első befogásnál sebessége rövid idő alatt kb. 280 km/h-ról kb. 1800 km/h-ra nőtt, magassága kb. 2700 méterről kb. 1500 méterre, majd 3400 méterre változott, végül a talaj közelébe süllyedt, és a befogás megszakadt.

A pilóták egyszer sem látták szemmel az objektumot. Hajnali egy óra körül a földi tanúk szeme elől is eltűnt az utolsó fénypont, a gépek negyed kettő előtt leszálltak.

![IDŐVONAL: Az F-16-osok éjszakája, 1990. március 30–31.]

Mit írt a légierő?

Lambrechts őrnagy jelentése szerint ez volt az első alkalom, hogy a légierő több radarja is ugyanott észlelt valamit, ahol a szemtanúk a fényeket látták. A jelentés több magyarázatot is elvetett:

  • Repülőgép: a mért sebesség- és magasságváltozások kizárják.
  • Időjárási ballon: a fények több mint egy órán át ugyanazon a magasságon maradtak, és megtartották egymáshoz viszonyított helyzetüket.
  • Optikai csalódás, bolygó: ellentmond a radaradatoknak.
  • Hologram vagy lézervetítés: a vetítést a pilóták látták volna, és derült volt az ég.

A jelentés kizárta az amerikai B-2 és F-117 lopakodó gépeket, a távirányítású és az ultrakönnyű repülőgépeket és az AWACS felderítőgépeket is. Nyitott kérdésként rögzítette, hogy a hangsebességnél nagyobb mért sebességek ellenére senki nem hallott hangrobbanást, és hogy a földi tanúk végül nyolc fénypontot láttak, a radarok viszont egyszerre csak egy célt mértek. Egy amerikai nagykövetségi feljegyzés szerint az amerikai légierő lopakodó gépei nem repültek a térségben.

Wilfried De Brouwer, a légierő műveleti vezetője később úgy fogalmazott, hogy a műszaki bizonyítékok nem elegendők annak megállapítására, hogy aznap este rendellenes légi tevékenység történt. Azt viszont elutasította, hogy tömeghisztéria lett volna, és a tanúkat őszintének nevezte.

Mit mutattak a radarfelvételek?

A radaradatokat később többen is elemezték, és nem jutottak egyező eredményre:

  • Pierre Magain és Marc Rémy belga fizikusok 1993-ban a Physicalia Magazine-ban arra hívták fel a figyelmet, hogy három visszhang szinte mozdulatlan maradt a repülőgéphez képest, ami a radar beállítási vagy működési hibájára utalhat.
  • A francia Wikipédia szerint csak az egyik F-16-os radarfelvétele maradt meg, a légierő pedig maga sem tudta kiértékelni, ezért tudósoknak adta át.
  • Brian Dunning amerikai szkeptikus szerző szerint a katonai adatok alapján a három befogás valójában a másik F-16-osra történt, a többi radarkontaktust pedig légköri visszaverődés (úgynevezett Bragg-szórás) okozta.

Bejelentések, amelyekre magyarázat született

A hullám több esetére később földi magyarázat született. Wim Van Utrecht belga kutató összefoglalója és a francia nyelvű szakirodalom szerint:

    1. december 16-án F-16-osokat küldtek fel, de a pilóták csak felhőkön tükröződő, forgó fényszórókat láttak. A rendőrség jelentése szerint egy közeli diszkó lézershow-ja okozta, és ezt később a védelmi miniszter is megerősítette.
  • Egy 1989. decemberi ernage-i észlelést a francia CNEGU kutatócsoport nagy valószínűséggel helikopterrel, egy jupille-sur-meuse-i esetet pedig Sea King helikopterrel magyarázott.
  • Az AWACS felderítőgépek fényei, a háromszögben álló három fehér fény és a közepén villogó piros, pontosan megfelelnek a gyakori leírásoknak. Egy amay-i csendőr egy ilyen gépet azonosított.

A híres fotó, amely hamis volt

A hullám legismertebb képe 1990 áprilisában készült Petit-Rechain-ben, Verviers közelében. A felvételen egy fekete háromszög látszik, sarkain fényekkel. A képet a belga Királyi Katonai Akadémia is megvizsgálta, és a SOBEPS két évtizeden át hitelesnek tartotta.

2011 júliusában a fotó készítője az RTL belga televíziónak elmondta, hogy a képet munkatársaival tréfából hamisították. Hungarocellből háromszöget vágtak, feketére festették, zseblámpákat erősítettek rá, és felfüggesztve fényképezték le. Wim Van Utrecht már 1992-ben megmutatta, hogy egy hasonló modellel elkészíthető ilyen kép.

A kritikusok és a kutatók

A szkeptikusok szerint a hullámot nagyrészt földi jelenségek és a média fújta fel:

  • Helikopterek: Renaud Leclet francia kutató 2008-as tanulmánya szerint a földről látott esetek nagy része helikopterekkel magyarázható, és Leclet szerint az eupeni este is egy katonai helikopter lehetett.
  • Vénusz: Dunning szerint a Gileppe felett mozdulatlanul lebegő fény éppen ott látszott, ahol a csendőrök helyéről a Vénusz bolygó volt.
  • Média és társadalmi hatás: Marc Hallet belga kutató és Jean-Michel Abrassart belga pszichológus szerint a hírek miatt az emberek a hétköznapi fényeket is UFO-nak kezdték nézni és bejelenteni. Dunning szerint a november 29-i bejelentések többsége is csak napokkal később, az első hírek után érkezett.

A SOBEPS kutatói más véleményen vannak. Lucien Clerebaut, az egyesület korábbi főtitkára az RTBF-nek azt mondta, hogy a tanúk valódi, anyagi objektumot láttak, nem tömeges hallucinációt, de a SOBEPS-nek hivatalosan nincs válasza arra, mi volt az.

Józan magyarázat

Ami biztos: 1989 végétől több hónapon át sok ember, köztük szolgálatban lévő csendőrök jelentettek háromszög alakú, erős fényekkel kivilágított objektumokat Belgium felett. 1990. március 30-áról 31-ére virradó éjjel a földi tanúk és a katonai radarok ugyanabban a térségben észleltek valamit, és két F-16-ost is felküldtek, de a pilóták semmit nem láttak szemmel. A légierő ezt dokumentálta, és nem adott rá magyarázatot.

Ami megdőlt: a hullám leghíresebb fotója bizonyítottan hamisítvány. Több bejelentésről kiderült, hogy helikopter, AWACS-gép vagy diszkó lézerfénye okozta. Ez nem cáfolja az összes beszámolót, de jól mutatja, hogy a hullámban sok különböző eredetű bejelentés keveredett.

Ami vitatott: a radaradatok értelmezése. A hivatalos jelentés rendkívüli manővereket olvasott ki belőlük, a későbbi elemzők szerint viszont a radar működési hibája, a másik vadászgép vagy légköri visszaverődés is okozhatta a jeleket. A légierő műveleti vezetője maga is úgy fogalmazott, hogy a műszaki bizonyítékok nem elegendők.

A magyarázatok erősségei és gyengéi:

  • Helikopterek, repülőgépek: több esetre bizonyítottan igaz, és jól illik a lassan mozgó, erős fényszórós alakzatokhoz. A csendőrök viszont szinte hangtalan objektumot írtak le.
  • Vénusz: a Gileppe feletti mozdulatlan fényre illhet, de a csendőrök fölött közvetlenül elhaladó háromszöget nem magyarázza.
  • Radarhibák: az F-16-osok éjszakájára adhatnak választ. Ebben az esetben a földi fények és a radarjelek egybeesése véletlen lenne.
  • Média és tömeghatás: sok későbbi bejelentést magyarázhat. Az első estét kevésbé, bár a kritikusok szerint az aznapi bejelentések nagy része is csak az első hírek után érkezett.

Nyitott kérdés: a belga hullám valószínűleg nem egyetlen jelenség volt, hanem sokféle okból összeállt bejelentések sorozata. Az első este és az F-16-osok éjszakája mögött álló okra máig nincs olyan magyarázat, amelyet minden fél elfogadna.

Mi volt ez?

Források

  1. OVNIS : En 1989, la Belgique voit des OVNIS partout (RTBF)
  2. La vague OVNI
  3. Belgian UFO picture was really a forgery (VRT NWS)
  4. 30 years later, we still don’t know what really happened during the Belgian UFO wave (The Week)
  5. The Belgian UFO Wave (Skeptoid, Brian Dunning)
  6. Triangles over Belgium – addendum (Wim Van Utrecht, Caelestia)
  7. Report concerning the observation of UFOs during the night of March 30-31, 1990 – a Lambrechts-jelentés (Patrick Gross gyűjteménye)
  8. The Nicoll and von Montigny sighting first report – az 1989. december 9-i interjú (Patrick Gross gyűjteménye)

Kapcsolódó cikkek