Mi volt ez? Fényoszlopok a téli éjszakában

3 perc olvasás

Az égbe nyúló, mozdulatlan fénysugarak úgy festenek, mintha egy űrhajó világítana le a földre. Valójában a fagyos levegőben lebegő apró jégkristályok tükrözik vissza a földi lámpák fényét. Magyarországon is rendszeresen előfordulnak, legutóbb tavaly januárban a Balaton felett.

2026 január 27-én éjjel élénk rózsaszín fény világította meg a Balaton nyugati medencéje feletti felhőzetet. Még a balatonakarattyai magaspartról is jól látszott. Fonyód környékén egy erős fényforrás látványos fényoszlopot hozott létre, amely órákon át ragyogott az égen. Az Időkép szerint nem sarki fény volt: a tó fölött sodródó felhőkben lebegő lapos jégkristályok teremtették meg az ideális feltételeket a jelenséghez. A tó környékén másutt is feltűntek fényoszlopok, csak halványabban.

Nem ez volt az első ilyen eset. 2021 januárjában Velence és Székesfehérvár környékén fotózták le őket, és az erős fagy miatt alakultak ki, amikor sok helyen mínusz 5 fok alá hűlt a levegő. A Balatonnál akkor akár egy tucat oszlopot is meg lehetett figyelni, és Fonyódon meg a Hajag-tetőn az Időkép éjjellátó webkamerái is lefilmezték az „oszloperdőt”. Egy Kaposvár közelében készült magyar felvétel a nemzetközi légköroptikai szakirodalomba is bekerült.

Hogyan keletkezik?

A fényoszlop a halójelenségek családjába tartozik, vagyis a jégkristályok és a fény kölcsönhatásából születik. A főszereplők lapos, hatszögletű jégkristályok, amelyek esés közben nagyjából vízszintesen állnak be. Nagyon hideg időben ezek a kristályok a talaj közelében is lebeghetnek. Ezt hívják gyémántpornak.

A kristályok vízszintes lapjai apró tükrökként működnek: visszaverik a földi lámpák fényét a megfigyelő szeme felé. Együtt egy összefüggő, függőleges fényrúd látszatát keltik.

Fontos tudni, hogy a lámpa fölött valójában nincs semmilyen fénysugár. Amit látunk, az a megfigyelő és a fényforrás között lebegő kristályokról visszaverődő fény, egyfajta látszólagos kép. A kristályok nagyjából félúton vannak köztünk és a lámpák között. Ezért a fényoszlop nem egy konkrét helyen van az égen.

A mesterséges fényekből születő oszlopok sokkal magasabbak lehetnek, mint a Nap vagy a Hold fölött látható természetes változatuk. A lámpák fénysugarai nem párhuzamosak, ezért a kicsit megdőlt kristályok is lefelé, a szemünk felé verik vissza a fényt.

Mikor számíthatunk rá?

A fényoszlopok leginkább nagyon hideg és szélcsendes időben láthatók, amikor a lapos kristályok többsége a talajjal párhuzamosan áll. Ha feltámad a szél, a kristályok összevissza forognak, és az oszlopok eltűnnek. Északon, például Finnországban, jellemzően mínusz 20 fok körül vagy hidegebben jelennek meg. Nálunk a fagyos, párás, szélcsendes téli éjszakák a legalkalmasabbak.

A szín a fényforrástól függ. Az oszlop annak a lámpának a színét veszi fel, amelyik megvilágítja: a nátriumlámpák fölött narancssárga, a LED-es közvilágítás fölött fehér vagy kékes. A balatoni rózsaszín oszlop is egy ilyen színű, erős földi fényforrásból született. Hogy pontosan mi volt az, a beszámolók nem írják.

Napnál is előfordul: ez a naposzlop. Lapos kristályok esetén a Napnak legfeljebb 6 fokkal kell a horizont felett lennie, vagyis napkelte vagy napnyugta körül látható.

Miért nézik ufónak?

Mert pontosan úgy néz ki, mint a filmekben az űrhajóból lefelé vetülő „fénysugár”. Az amerikai Niagara-vízesésnél például sok UFO-bejelentést okoznak: ott a lezúduló víz párája és a város felfelé világító reflektorai együtt hozzák létre a fényoszlopokat. Amikor Oslo felett jelentek meg ilyen oszlopok, a norvég meteorológiai intézet is megjegyezte, hogy a felfelé nyúló fényoszlopokat és a lefelé nyúló naposzlopokat gyakran téves UFO-észlelések mögött sejtik.

Így ismerheted fel

Pontosan függőleges, és nem mozdul.
Mindig egy földi fényforrás, például város, sportpálya, üvegház vagy ipari létesítmény fölött jelenik meg.
Csak fagyos, szélcsendes éjszakán, gyakran ködös, párás levegőben látszik.
Ha arrébb sétálsz, az oszlop „veled jön”, mert a kristályokról visszavert kép a nézőponttól függ.
Feltámadó szélben vagy enyhülő időben gyorsan eltűnik.

Józan magyarázat

A fényoszlop nem tárgy, és nem is valódi fénysugár. Optikai jelenség: a levegőben lebegő, vízszintesen álló jégkristályok millió apró tükörként verik vissza a földi lámpák fényét. Ezért mindig fényforrás fölött jelenik meg, mozdulatlan, a színe megegyezik a lámpa színével, és csak hideg, szélcsendes időben látható. Ha télen egy város, sportpálya vagy üvegház fölött függőleges fényrudakat látsz, szinte biztos, hogy fényoszlopot nézel. A jelenséget évtizedek óta jól ismeri és dokumentálja a légköroptika, és Magyarországon is szinte minden kemény télen előfordul.