Mi volt ez? Az ISS és a fényes műholdak

4 perc olvasás

Egy fényes, egyenletesen haladó fénypont szeli át az esti eget, nem villog, nem zúg, aztán pár perc múlva egyszerűen eltűnik. Ezek a látványok rendszeresen UFO-bejelentéseket szülnek, pedig a magyarázat legtöbbször a fejünk felett kb. 400 km-rel keringő Nemzetközi Űrállomás vagy egy másik fényes műhold.

Miért világít egy műhold?

A műholdaknak nincs saját fényük – a napfényt verik vissza, mint a Hold. A trükk az időzítés: napnyugta után nálunk lent már sötét van, de pár száz kilométer magasan a műholdat még éri a napsugár. Ezért látszanak a legjobban szürkület után és hajnal előtt, egy-két órás ablakban.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS) a legfényesebb közülük. Kb. 400 km magasan kering, nagyjából 90 percenként kerüli meg a Földet, másodpercenként mintegy 8 km-es sebességgel. Végtől végig kb. 109 méter – egy focipálya mérete –, és hatalmas napelemszárnyai tükörként verik vissza a fényt. A legjobb áthaladásokkor a Vénusszal vetekszik, vagyis a Hold után a legfényesebb pont lehet az égen.

Saját számítás: meddig látszhat az ISS Budapest felett?

A Sky Glitch kiszámolta, mikor kap még napfényt a fejünk felett, kb. 410 km magasan járó űrállomás. A geometria egyszerű: amíg a Nap legfeljebb kb. 19,9 fokkal van a horizont alatt, addig a zenitben járó ISS-t még éri a napsugár. Ha a Nap ennél mélyebbre süllyed, az állomás a Föld árnyékába kerül, és „kialszik”.

Budapesten ez havonta így alakul (a hónap 15-én, helyi idő szerint):

Április: kb. 2 óra 10 perc (napnyugta 19:33, az ISS 21:45-ig kap fényt)
Május: kb. 2 óra 50 perc (20:14 → 23:07)
Június: egész éjjel – a nyári napforduló körül az ISS sosem kerül teljesen árnyékba
Július: kb. 3 óra 25 perc (20:37 → 00:02)
Augusztus: kb. 2 óra 25 perc (19:56 → 22:19)

Jan: 16:19 – 18:23
Feb: 17:07 – 19:03
Már: 17:49 – 19:46
Ápr: 19:33 – 21:45
Máj: 20:14 – 23:07
Jún: 20:42 – egész éjjel
Júl: 20:37 – 00:02
Aug: 19:56 – 22:19
Szep: 18:56 – 20:57
Okt: 17:56 – 19:52
Nov: 16:07 – 18:08
Dec: 15:53 – 17:59

A legérdekesebb a nyár. Június közepén Budapesten éjfél után a Nap csak kb. 19 fokkal süllyed a horizont alá – épp kevesebbel, mint ami az űrállomás elsötétítéséhez kellene. Ezért a nyári napforduló körül az ISS egész éjjel napfényben fürödhet, és akár éjjel egykor is ragyogó pontként szelheti át az eget. Sok nyári „éjféli UFO” valójában ez.

Télen viszont fordított a helyzet: este nyolc után a fejünk felett járó ISS már biztosan árnyékban van. Egy decemberi, mély éjszakai fénypont tehát szinte biztosan nem az űrállomás. (A horizont közelében, a lenyugvó Nap irányában a műholdak valamivel tovább is megvilágítva maradhatnak.)

Még két szám, amit mi számoltunk ki: a fejünk felett elhaladó ISS másodpercenként kb. 1 fokot tesz meg az égen – ez nagyjából két teliholdnyi távolság. A horizont feletti 10 foktól 10 fokig tartó, zeniten átmenő áthaladás kb. 6 percig tart.

Hogyan néz ki?

Fényesség: egy nagyon fényes csillag, sokszor fényesebb bármelyiknél.
Mozgás: egyenletes, egyenes vonalú, sem gyorsul, sem kanyarodik. Nyugat felől kel, és pár perc alatt átér az égen.
Szín: fehér vagy enyhén sárgás, állandó fény.
Nincs villogás: nincs piros-zöld jelzőfény, ami a repülőgépekre jellemző.
Hang nincs: teljes csend, nincs kondenzcsík.
Hirtelen eltűnés: az égbolt közepén elhalványul, néha vöröses árnyalattal, és eltűnik. Ilyenkor belépett a Föld árnyékába, vagyis a műholdon is „lement a Nap”.

Miért téveszt meg?

A hirtelen eltűnés a leggyakoribb „bizonyíték”, amit a bejelentők említenek. Pedig ez éppen a műhold legjellemzőbb tulajdonsága.
A csend és a villogás hiánya miatt nem lehet repülő – így sokan rögtön a rejtélyes magyarázatra ugranak.
A méret- és távolságbecslés szinte lehetetlen éjjel. Egy 400 km-re lévő fénypont ugyanúgy tűnhet „a háztető fölött lebegőnek”.
A szokatlan fényesség miatt sokan nem hiszik el, hogy ember alkotta tárgyat látnak.

Felvillanások: amikor egy műhold egy pillanatra „felrobban”

A 2000-es években az Iridium-felvillanások voltak a legismertebbek. Az első generációs Iridium-műholdak tükörszerű antennái egy-egy pillanatra a Napot verték vissza a megfigyelő felé. Ilyenkor a fénypont pár másodpercre a Vénusznál is fényesebbre villant, majd elhalványult. Az eredeti flotta utolsó tagját 2019 decemberében vonták ki, így ezek a felvillanások mára megszűntek.

Hasonló, rövid felvillanást ma is okozhat bármely műhold napeleme vagy antennája. Ha egy álló „csillag” pár másodpercre felragyog, majd eltűnik, jó eséllyel ilyet láttál.

Az új fényes óriások: BlueBird

Az AST SpaceMobile BlueBird-műholdjai mobiltelefonos internetet szolgáltatnak, ehhez pedig óriási, kb. 64 négyzetméteres antennát nyitnak ki. Egy 2023-as Nature-tanulmány szerint a prototípus (BlueWalker 3) a legfényesebb csillagokkal vetekedett. A vállalat több mint száz ilyen műholdat tervez, ezért a csillagászok egyre gyakrabban jelzik, hogy ezek is feltűnő, „új csillagként” mozgó pontokként jelennek meg.

Hogyan ellenőrizheted, és mit tegyél?

Jegyezd fel az időpontot percre pontosan, és a helyszínt.
Figyeld meg az irányt: honnan jött, merre tartott, milyen magasan ment el.
Nézd meg, mennyi ideig látszott, és hogyan tűnt el – hirtelen elhalványult, vagy a horizont alá bukott?
Ellenőrizd egy előrejelzőn: a NASA Spot the Station oldala, a Heavens-Above vagy az ISS Detector / ISS Spotter alkalmazás megmutatja, mikor ment át az ISS vagy más fényes műhold a helyed felett.
Vesd össze az évszakkal: nyáron az ISS késő este, sőt éjfél után is látszhat, télen csak röviddel napnyugta után (lásd a táblázatot fent).
Ha egyik sem illik rá, küldd el nekünk a leírást vagy a fotót, és utánanézünk.

Gyors ismertetőjelek

Egyenletes, egyenes vonalú mozgás, villogás nélkül → szinte biztosan műhold.
Kb. 5–6 perc alatt átér az égen, és az ég közepén elhalványul → ISS vagy más fényes műhold.
Pár másodperces erős felvillanás, majd semmi → napelem vagy antenna visszaverődése.
Mély éjszaka, télen, magasan az égen → nem valószínű, hogy az ISS volt.
Piros-zöld villogás, zúgás → repülőgép, nem műhold.

Józan magyarázat

Az este vagy hajnalban látott, egyenletesen haladó, villogás nélküli fénypont az esetek döntő többségében műhold: a Nemzetközi Űrállomás vagy egy másik fényes műhold, amely a már lement Nap fényét veri vissza. A hirtelen eltűnés sem rejtély, hanem a Föld árnyéka. Egy előrejelző oldalon pár perc alatt ellenőrizheted, mi járt arra – és ha semmi sem illik a látottakra, akkor kezdődik az igazán érdekes kérdés.