Furcsa alakú fény a felvételen? Fókuszhiba és digitális zoom

5 perc olvasás

Egy fényes pont az égen, ráközelítesz a telefonnal, és a képernyőn hirtelen lüktető korong, gyűrű, háromszög vagy hullámzó, színes „medúza” jelenik meg. Az ilyen felvételek rendszeresen UFO-videóként terjednek, pedig legtöbbször ugyanaz áll mögöttük: a kamera nem tud élesre állni egy apró, távoli fényre, a digitális zoom pedig a hibát is felnagyítja. Megmutatjuk, hogyan ismerheted fel, miért ilyen meggyőzőek ezek a felvételek, és hogyan ellenőrizheted, mit rögzítettél.

Mi a fókuszhiba?

A kamera akkor ad éles képet, ha az objektív pontosan a fotózott tárgy távolságára van állítva. Ha nem, minden pontból elmosódott folt lesz. Nappal ez egyszerű életlenségnek látszik, éjszaka viszont, amikor a képen csak egy-egy fénypont van, a hatás egészen más: az életlen fénypont nem halvány pötty, hanem nagy, egyenletesen világító korong, amelynek széle gyakran élesebb, mint a közepe. Ezt a fotósok bokeh néven ismerik.

A folt alakját nem a fényforrás határozza meg, hanem a kamera belseje. Az objektív blendéje, vagyis a fényt beengedő nyílás formája rajzolódik ki benne: kerek blendénél kör, lemezes blendénél hat- vagy nyolcszög, más optikáknál akár háromszög vagy közepén lyukas „fánk” is lehet. Ha a fókusz közben elmozdul, a folt nő, zsugorodik, lüktet.

A telefonok és a kompakt gépek automatikus élességállítása éjszaka különösen sokat téved. Egy apró, sötét háttér előtti fénypontban nincs mibe „kapaszkodnia”, ezért a kamera ide-oda keresgél, és a felvételen a fény ritmusosan felfúvódik, majd összehúzódik.

Mi a digitális zoom?

Az optikai zoom a lencsék mozgatásával valóban közelebb hozza a tárgyat. A digitális zoom ezzel szemben csak kivágja a kép közepét, és felnagyítja: új részletet nem lát, csak a meglévő pixeleket nyújtja szét. A nagy nagyításnál a kép kockás, mosott, a tömörítés miatt foltos lesz, a széleken furcsa színes szegélyek, „glória” jelenhet meg.

A modern telefonok ennél tovább mennek: több egymás utáni képből és mesterséges intelligenciával próbálják kiszámolni, hogyan nézhet ki a felnagyított részlet. Ez jól működik feliratokon vagy arcokon, egy ismeretlen fénypontnál viszont a szoftver olyan éleket, mintázatot, alakot is „rajzolhat”, amely a valóságban nincs ott.

A nagy nagyítás a kézremegést is felnagyítja. 30-50-szeres zoomnál a legkisebb mozdulat is ugrálássá, cikázássá válik, a képstabilizátor pedig ezt próbálja kiegyenlíteni, ami hirtelen, „lehetetlen” irányváltásoknak látszik.

Hogyan néz ki?

Korong, gyűrű vagy sokszög, gyakran a közepén sötétebb, a szélén világosabb.
Lüktet vagy „lélegzik”, ahogy az autofókusz keresgél.
Hullámzik, remeg, színeket vált, főleg alacsonyan járó csillagnál vagy bolygónál, amelynek fényét a légkör mozgása torzítja.
Ugyanolyan alakú minden fénypont a képen: a csillagok, a repülő lámpái és a „tárgy” is.
Szemcsés, kockás, elmosott a kép, ha nagy digitális zoommal készült.
Hirtelen ugrál, cikázik, miközben a háttér (ha látszik) vele együtt mozdul.

Miért téveszt meg?

Az alak „szerkezetnek” látszik. A fánk alakú korong, a sötét közép, a sokszögű szél olyan, mintha egy tárgy körvonala vagy ablaka lenne.
Szabad szemmel csak egy pont. A megfigyelő egy fényes csillagot vagy bolygót lát, a telefonon viszont valami egészen mást, és azt hiszi, a kamera „többet lát”, mint a szeme.
A lüktetés élőnek hat. A fókuszkeresés és a légköri hullámzás olyan, mintha a tárgy maga változtatná a formáját.
A cikázás. A felnagyított kézremegést könnyű a tárgy saját, hihetetlenül gyors mozgásának gondolni.
A zoom hitelesnek tűnik. Sokan úgy gondolják, minél nagyobb a nagyítás, annál pontosabb a kép, holott a digitális és a mesterséges intelligenciás zoom éppen a részleteknél a legkevésbé megbízható.

Fókuszhiba vagy valódi alak?

A legjobb árulkodó jel az egyformaság: ha a képen több fénypont van, és mindegyik ugyanolyan alakú, ugyanúgy áll, és ugyanolyan „ablakos” a közepe, akkor az alak a kamerától származik, nem a tárgyaktól. Egy valódi háromszög alakú tárgy mellett a csillagok nem lehetnek szintén háromszögek.

A második jel az élességállítás: ha a fókuszt kézzel a végtelenre állítod, vagy a kamerát előbb a Holdra élesíted, és úgy rögzíted, a nagy korong egy apró, éles ponttá húzódik össze.

Élesre állítva a csillagok és a repülőgép lámpája apró pontok, életlenül mindegyik ugyanolyan alakú folttá válik. A folt alakját a kamera nyílása adja, nem a fényforrás. Sky Glitch-ábra

Ismert esetek

A „piramis alakú UFO-k”, 2019. 2019 júliusában a USS Russell romboló személyzete San Diego partjainál éjjellátó készüléken keresztül olyan fényeket filmezett, amelyek a felvételen villogó, háromszög alakú tárgyaknak látszottak. A videót 2021-ben Jeremy Corbell hozta nyilvánosságra, a Pentagon pedig megerősítette, hogy a haditengerészet személyzete készítette, magyarázatot azonban nem adott. Mick West elemzése szerint a háromszögek életlen fénypontok, alakjukat egy háromszög alakú nyílás adja az optikában. Erre utal, hogy a háttérben álló, csillagnak tűnő pontok is ugyanolyan háromszögek, a legfényesebb „piramis” villogása pedig egy repülőgép villogó fényeihez illik.

A „hullámzó gömb”: a Vénusz nagy zoommal. Az erős zoomos kompaktgépekkel (például a Nikon P900-zal) készült felvételeken a Vénusz vagy egy fényes csillag gyakran hullámzó, színes, alakját váltó gömbként jelenik meg. A gép nem tud élesre állni a pontszerű fényre, így bokeh-korongot rögzít, amelyen a légkör mozgása nagyítva jelenik meg. A hatás laboratóriumban is előidézhető egy kis fényforrással és egy gyertya keltette légmozgással, kézi élességállítással pedig eltűnik.
A Samsung „holdfotói”, 2023. Egy Reddit-felhasználó szándékosan elmosott holdfotót tett ki a monitorára, majd lefotózta egy Galaxy S23 Ultrával. A telefon képén olyan részletek jelentek meg, amelyek az elmosott eredetin nem voltak rajta. A Samsung szerint a telefon felismeri a Holdat, több képből dolgozik, és mesterséges intelligenciával erősíti fel a részleteket. Ez az eset jól mutatja, hogy a nagy nagyítású telefonképek részletei nem feltétlenül a valóságot rögzítik.

Hogyan ellenőrizheted, és mit tegyél?

Készíts nagyítás nélküli felvételt is. Egy széles látószögű kép, amelyen a fák, házak, a horizont is látszanak, sokat elárul a fény helyéről és mozgásáról.
Állítsd kézzel az élességet. Sok telefonon a képernyő érintésével, nyomva tartásával rögzíthető a fókusz. Ha a korong ponttá húzódik, fókuszhiba volt.
Nézd meg a többi fénypontot. Ha a csillagok és a lámpák ugyanolyan alakúak, az alak a kameráé.
Támaszd meg a telefont. Egy kerítés, autótető vagy állvány megszünteti a felnagyított kézremegésből eredő cikázást.
Ellenőrizd az eget. Egy csillagtérkép-alkalmazással nézd meg, nincs-e abban az irányban fényes bolygó (Vénusz, Jupiter) vagy csillag. A horizont közelében ezek a legjobban „hullámzók”.
Kapcsold ki a jelenetoptimalizálást, ha a telefonod engedi, és nézd meg, mennyire változik a kép.
Őrizd meg az eredeti fájlt. A közösségi oldalak tovább tömörítik a videót, ami újabb hibákat visz a képbe.

Gyors ismertetőjelek

Korong, gyűrű vagy sokszög, gyakran sötétebb középpel
Minden fénypont ugyanolyan alakú a képen
Lüktet, „lélegzik”, hullámzik
Szabad szemmel csak egy fényes pont
Kézi élességállítással ponttá zsugorodik

Józan magyarázat

Az életlenül rögzített fénypont nem pontként, hanem a kamera nyílásának alakját mutató korongként, gyűrűként vagy sokszögként jelenik meg, és a keresgélő autofókusz vagy a légkör mozgása miatt lüktet, hullámzik. A digitális zoom ezt a hibát és a kézremegést is felnagyítja, a mesterséges intelligenciás feldolgozás pedig nem létező részleteket is a képre rajzolhat. Ha a képen minden fénypont ugyanolyan alakú, és kézi élességállítással ponttá zsugorodik, az alak a kamerától származik.