Fénygömbök a fotón? Vakuval megvilágított por, pára vagy esőcsepp

6 perc olvasás

Este fotózol a szobában, a kertben vagy egy régi épületben, és a képen áttetsző, világító gömbök lebegnek, amiket szabad szemmel senki nem látott. Ezeket az interneten gyakran szellemként, energiagömbként vagy UFO-ként mutogatják, a fotósok azonban régóta ismerik a jelenséget: a vaku fénye a lencse közvetlen közelében lebegő porról, páráról, esőcseppről vagy rovarról verődik vissza. Megmutatjuk, hogyan ismerheted fel, miért ilyen meggyőzőek ezek a képek, és hogyan ellenőrizheted, mit rögzített a kamerád.

Mi az orb?

Az orb angol szó, gömböt jelent. A fotózásban azokat a kerek, világító foltokat nevezik így, amelyek a felvételen megjelennek, a valóságban azonban senki nem látta őket. A fotós szakszó rá a visszaszórás (backscatter): a vaku, a lámpa vagy az éjjellátó kamera infravörös fénye a lencse előtt lebegő apró részecskékről közvetlenül visszaverődik a kamerába.

A részecske maga lehet porszem, virágpor, párát alkotó vízcsepp, esőcsepp, hópehely vagy egy apró rovar. Szabad szemmel ezek a sötétben láthatatlanok, a vaku egy pillanatra viszont erősen megvilágítja őket. Mivel nagyon közel vannak a lencséhez, jóval a fókusztávolságon belül, a kamera nem éles pontként, hanem nagy, elmosódott, kerek foltként rögzíti őket. Ugyanez a hatás teszi az életlen háttérfényeket is kerek foltokká, ezt a fotósok bokeh néven ismerik.

Miért pont a telefonok és a kompakt gépek?

A jelenség a digitális fényképezőgépek és a mobiltelefonok elterjedésével vált tömegessé. Ezeknél a vaku vagy a LED-es fényforrás néhány milliméterre van a lencsétől, így a megvilágított részecskéről visszaverődő fény szinte egyenesen a lencsébe érkezik. A nagy, külön vakuval dolgozó gépeknél ez a szög nagyobb, és sokkal ritkábban keletkezik orb.

A por nem a lencsén, hanem előtte, a levegőben lebeg, ezért a lencse letörlése nem segít. Ahol sok a por (régi, poros épület, padlás, pince, sok emberrel teli szoba) vagy nagy a páratartalom (köd, eső, havazás, vízpart), ott egyetlen kattintással akár tucatnyi orb is a képre kerülhet.

Miért jelenik meg az orb a vakus képen? A vaku a lencse közvetlen közelében lebegő porszemet világítja meg, amely életlen, kerek foltként kerül a képre. Külső vakunál a nagyobb szög miatt a visszavert fény alig jut a lencsébe. Sky Glitch-ábra

Hogyan néz ki?

Kerek és áttetsző, gyakran a háttér is átlátszik rajta.
Fehéres, kékes, sárgás vagy szivárványos szegélyű, a lencse színhibái miatt.
Belül gyakran mintázott: foltos, gyűrűs vagy „sejtszerű” rajzolat, amit sokan arcnak vagy szerkezetnek látnak bele.
Nem mindig tökéletes kör. Ha a gép blendéje szűkebbre zár, az orb sokszögű vagy háromszögletű is lehet, a blendelemezek alakját követve.
Csak vakus vagy infravörös megvilágítású képen jelenik meg, a következő képen pedig már máshol van, vagy el is tűnik.
Esőcseppnél és hópehelynél gyakran megnyúlt, üstökösszerű csíkként látszik, mert a részecske az expozíció alatt elmozdul.

Miért téveszt meg?

Láthatatlan volt a helyszínen. Az a tény, hogy senki sem látta, éppen titokzatossá teszi, pedig ez az orb legfőbb ismertetőjele: csak a kamera „látja”, mert csak a vaku pillanatnyi fényében világít.
Nagynak és távolinak tűnik. A fotón úgy hat, mintha egy nagy gömb lebegne a szoba közepén vagy a fák között, valójában egy porszem, amely néhány centire volt a lencsétől.
A mintázat. A belső gyűrűk és foltok a lencse optikájából és a digitális tömörítésből erednek, de a szemünk szívesen lát bele arcot vagy szerkezetet.
A videón „mozog”. Az éjjellátó biztonsági és vadkamerák felvételein a légáramlattal sodródó por vagy egy repülő rovar látszólag céltudatosan cikázó fénygömbnek tűnik.
A helyszín. Kísértetjárta háznak tartott épületekben, temetőkben, „szellemvadász” túrákon sokan éppen ilyen jelenségekre várnak, és ezeken a helyeken gyakran poros és párás is a levegő.

Orb vagy valódi fény az égen?

Egy valódi égi jelenség (csillag, bolygó, műhold, repülőgép, égi lámpás) szabad szemmel is látható, a megfigyelő hosszabb ideig követheti, és több egymás utáni képen vagy egy videón következetes pályán halad. Az orb ezzel szemben szinte mindig csak egyetlen vakus képen vagy az éjjellátó kamera infravörös fényében jelenik meg.

A másik gyakori fotós csapda a lencsetükröződés. Ez akkor keletkezik, ha egy erős fényforrás (nap, utcai lámpa, reflektor) a képen vagy a kép szélén van, és a lencse belsejében visszaverődik. A lencsetükröződés jellemzően a fényforrással átellenes oldalon, a kép középpontján átmenő egyenes mentén jelenik meg, és a fényforrással együtt mozdul el. Az orbnál nincs ilyen fényforrás a képen, a „forrás” maga a vaku.

Kísérletek és ismert példák

Az arizonai kísérlet. Az Arizonai Egyetem két kutatója, Gary Schwartz és Katherine Creath öt különböző digitális géppel nagyjából ezer fotót készített félhomályos szobában, olyan körülmények között, amelyek a „szellemorbok” hívei szerint kedveznek a jelenségnek. A képek több mint ötödén megjelentek az orbok, és szinte mindegyikre hétköznapi optikai magyarázatot találtak: a vaku fénye a szoba fényes felületeiről vagy a lencse közelében lebegő porról verődött vissza.
Liszt és hintőpor. Több kutató és szkeptikus csoport is kipróbálta, hogy lisztet, hintőport vagy más finom port szór egy kompakt gép elé, majd vakuval fotóz. Az eredmény mindig ugyanaz: a képeken a „szellemfotókról” ismert orbok tömege jelenik meg.
Éjjellátó kamerák. A biztonsági kamerák gyártói külön útmutatóban magyarázzák, hogy az éjszakai felvételeken látható „buborékok” és lebegő gömbök a lencse közelében úszó por vagy vízcseppek, amelyeket a kamera saját infravörös fénye világít meg. Ha a gömbök mozognak, általában a levegőben sodródó porról van szó, amit teljesen kiküszöbölni nem lehet.

Az orb mint UAP-kategória

Az „orb” szó a hivatalos UAP-jelentésekben is gyakran szerepel, de ott mást jelent. A Pentagon UAP-ügyekkel foglalkozó irodája, az AARO 2023-as éves jelentése szerint az alakra vonatkozó leírást tartalmazó bejelentések nagyjából negyede gömb alakú, kerek tárgyról szólt, a 2025-ös jelentésben pedig már 40 százalék körül volt ez az arány. Ezeket pilóták, katonai szenzorok vagy szemtanúk rögzítették, többnyire nagy távolságban, így a vakus visszaszórás rájuk nem ad magyarázatot. Az AARO által azonosított esetek közül sokat léggömbökkel, drónokkal és műholdakkal magyaráztak. Fontos tehát különválasztani: a vakus fotón megjelenő orb szinte mindig por vagy pára, a katonai jelentésekben szereplő „orb” pedig egy alakleírás, amely mögött sokféle tárgy állhat.

Hogyan ellenőrizheted, és mit tegyél?

Készíts azonnal még egy képet ugyanoda. Ha az orb eltűnt, máshol van, vagy más a mérete, szinte biztosan egy lebegő részecske volt.
Kapcsold ki a vakut. Ha vaku nélkül nincs orb, a vaku okozta. Éjjellátó kameránál ideiglenesen kapcsold ki az infravörös megvilágítást, vagy világítsd meg a helyszínt egy külső lámpával.
Nézd meg a körülményeket. Esett, havazott, párás vagy ködös volt? Poros helyen fotóztál, vagy éppen most söpörtek, rázták a takarót, gyújtottak tüzet, mozgott sok ember?
Vizsgáld meg magát az orbot. Áttetsző, belül mintázott, szabályos kör vagy sokszög? Ezek a lencse közelében lévő, életlen részecske jelei.
Nézd meg a fájl adatait (EXIF). A legtöbb telefon és fényképezőgép elmenti, hogy a felvételnél villant-e a vaku. A képnézők többségében ez a „Részletek” vagy „Információ” menüben látható.
Biztonsági és vadkameránál tisztítsd meg a lencsét, nézd meg, nincs-e előtte pókháló vagy pók, és ne irányítsd a kamerát közvetlenül erős fény vagy ablaküveg felé.
Ha szabad szemmel is láttál valamit az égen, az már nem vakus orb. Ilyenkor jegyezd fel a pontos időt, az irányt és a mozgást, és a többi lehetséges magyarázatot vizsgáld.

Gyors ismertetőjelek

Kerek, áttetsző, gyakran belül mintázott folt
Csak vakus vagy infravörös fényben készült felvételen
Szabad szemmel senki nem látta
A következő képen máshol van, vagy eltűnik
Poros, párás, esős vagy havas környezetben gyakori