Mars arca
A Mars arca a Cydonia régió egy dombja, amelyről a Viking–1 szonda 1976-os felvétele emberi arcra emlékeztető alakzatot mutatott. A későbbi, jobb felbontású képek szerint természetes képződmény.
A Mars arca a Mars Cydonia nevű vidékén álló, mintegy két kilométer hosszú mesa (lapos tetejű domb), amelyről a NASA Viking–1 űrszondájának 1976-ban készült felvétele emberi arcra emlékeztető alakzatot mutatott. A kép gyorsan ismertté vált, és az UFO-irodalom egyik leggyakrabban emlegetett példájává lett.
Mit állítanak a támogatói
1979–1980-ban Vincent DiPietro és Gregory Molenaar számítástechnikai szakemberek egy második Viking-felvételt is találtak, és képfeldolgozással elemezték az alakzatot. Az 1980-as években Richard C. Hoagland vált a téma legismertebb képviselőjévé, főként 1987-es The Monuments of Mars című könyvével. A támogatók szerint az arc és a környékén látható további alakzatok, például az általuk „városnak” és „piramisnak” nevezett képződmények, mesterséges építmények, egy elpusztult marsi vagy földönkívüli civilizáció maradványai. Szerintük a NASA elhallgatja vagy félremagyarázza az ezt alátámasztó adatokat.
Hivatalos és szkeptikus álláspont
A NASA már az eredeti kép közzétételekor közölte, hogy a hatás fény-árnyék játék: a Nap alacsony állása és a kép gyenge felbontása miatt látjuk a dombot arcnak. A szkeptikusok a jelenséget a pareidolia példájának tartják, vagyis annak az emberi hajlamnak, hogy véletlenszerű mintákban ismerős formákat, főleg arcokat ismerünk fel.
A kérdést a későbbi felvételek rendezték. A Mars Global Surveyor 1998-ban és 2001-ben, az ESA Mars Express szondája 2006-ban, a NASA Mars Reconnaissance Orbitere 2007-ben jóval részletesebb képeket készített a régióról. Ezeken az alakzat egy természetes, erodált domb, arcra emlékeztető vonások nélkül.
Jelentősége
A Mars arca ma már inkább a pareidolia és a képértelmezés tankönyvi példájaként, valamint a populáris kultúra részeként ismert.