Jonathan McDowell
Jonathan McDowell brit–amerikai csillagász, 2026-os nyugdíjazásáig a Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa, az űrtevékenység egyik legismertebb adatgyűjtője. Az UAP-vitában szkeptikus, tudományos szemléletű hozzászólóként szerepel.
Jonathan McDowell (1960) brit–amerikai csillagász és asztrofizikus. 1988 és 2026 között a Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ (Center for Astrophysics) kutatója volt, 1994-től a Chandra röntgenobszervatórium tudományos központjának munkatársaként. Szakterülete a fekete lyukak, a kvazárok és a galaxisokban lévő röntgenforrások kutatása, ismertté azonban az űrtevékenység dokumentálásáért vált. 2026-ban nyugdíjba vonult, azóta London közelében él, és a Durhami Egyetem tiszteletbeli professzora.
Munkássága
McDowell 1989-ben indította el a Jonathan’s Space Report című hírlevelet, amely a műholdindítások technikai részleteit közli. Weboldalán a Szputnyiktól kezdődően a világ legteljesebb nyilvános indítási és űrobjektum-adatbázisát gondozza, amelyhez eredeti forrásokat, köztük feloldott katonai dokumentumokat és orosz nyelvű kiadványokat is feldolgoz. Gyűjteményei a kutatók és újságírók körében gyakori hivatkozási pontnak számítanak, amikor egy égi jelenség műholdas vagy rakétás eredetét kell megállapítani. Róla nevezték el a (4589) McDowell kisbolygót.
Szerepe az UAP-témában
Az UFO/UAP-ügyekben McDowell jellemzően szkeptikus, szakértői hangként jelenik meg. Gyakran hívja fel a figyelmet arra, hogy sok feltűnő égi látványnak hétköznapi oka van: műholdsorozatok (például a Starlink), visszatérő rakétafokozatok, űrszemét vagy más ismert űrobjektumok. Megszólalásai a pályaadatok és a rendelkezésre álló mérések összevetésére építenek.
Álláspont
McDowell szerint a feltételezetten ismeretlen eredetű jelenségek többsége hagyományos eszközökkel azonosítható, a kivételeknél pedig az adatok minősége a döntő. Ez összhangban áll azzal a szkeptikus megközelítéssel, amely a rendkívüli állításokhoz alaposabb bizonyítékot vár.