Hal Puthoff
Harold E. „Hal” Puthoff amerikai fizikus és mérnök, aki Russell Targgal együtt vezette a CIA és a katonai hírszerzés által finanszírozott távollátásos kutatásokat a Stanford Research Institute-ban. Később a Pentagon UAP-programjához kapcsolódó tanulmányokban és a To The Stars cégben is szerepet vállalt.
Harold E. „Hal” Puthoff (1936) amerikai elektromérnök és fizikus. A Stanford Egyetemen 1967-ben szerzett doktorátust hangolható lézerekből, és társszerzője volt egy kvantumelektronikai tankönyvnek. Dolgozott a haditengerészet egyik egységénél és a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (NSA) is. 1972-ben a kaliforniai Stanford Research Institute (SRI) kutatójaként Russell Targgal közösen kezdte vizsgálni a távollátást (remote viewing). A kutatást előbb a CIA, majd a hadsereg és a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) finanszírozta, 1991-től Stargate Project néven.
Mit állít
Puthoff szerint a távollátásos kísérletek mérhető eredményeket hoztak, és a jelenség tudományos vizsgálata indokolt. 1985-ben megalapította az Institute for Advanced Studies at Austin nevű intézetet, amely 1991-től az EarthTech International nevű cégéhez tartozik, és energiatermeléssel, illetve meghajtással foglalkozik. Elmélete szerint a tehetetlenség a vákuum nullponti terének hatása lehet, és az ilyen kutatásokból új meghajtási elvek születhetnek.
Az EarthTech kutatói részt vettek a Pentagon AATIP nevű programjának 38 háttértanulmányában (DIRD). 2017-ben Puthoff Tom DeLonge-gal megalapította a To The Stars Academy of Arts and Science nevű céget, amely UAP-kutatással és fejlett technológiákkal foglalkozott. Szerepel a 2025-ös The Age of Disclosure című dokumentumfilmben is.
Hivatalos és szkeptikus álláspont
A CIA 1995-ben leállította és feloldotta a Stargate Projectet. A megbízásából az American Institutes for Research (AIR) által készített értékelés szerint egyetlen távollátásos jelentés sem adott hírszerzési szempontból használható információt, és a módszer további használata nem indokolt. Az értékelés két szakértője nem értett egyet: Jessica Utts statisztikus a pszichikus képesség bizonyítékának tartotta az eredményeket, Ray Hyman pszichológus szerint ez a következtetés korai, mert az eredményeket független kísérletekben nem ismételték meg. A szkeptikusok szerint az SRI-kísérletek módszertani hibái, például a jegyzőkönyvekben megbúvó árulkodó utalások, torzították az eredményeket. A nullponti energiáról szóló elméletét több fizikus, köztük Steve Carlip és Yefim Levin, matematikailag vitatta.