Világ · Hírek

Náci repülő csészealjak és antarktiszi bázis: egy drezdai múzeum a legenda nyomában

4 perc olvasás

A Bundeswehr drezdai Hadtörténeti Múzeumának „Wunderwaffen” című időszaki kiállítása azt is bemutatja, hogyan születtek a háború után a náci „birodalmi repülő korongokról” szóló történetek. A témát a német közszolgálati MDR Sachsen podcastja is feldolgozta, a múzeumban, történész segítségével.

A kiállítás

A Bundeswehr Hadtörténeti Múzeuma (Militärhistorisches Museum der Bundeswehr) Drezdában 2026. március 13-án nyitotta meg a „Wunderwaffen – Propaganda und Kriegstechnik im Nationalsozialismus” („Csodafegyverek – propaganda és haditechnika a nemzetiszocializmusban”) című időszaki kiállítását, amely 2027. március 9-ig látogatható.

A kiállítás azt vizsgálja, hogyan tette a náci propaganda „csodafegyverré” egyes fegyverrendszereket. A múzeum szerint a V-1 és a V-2 részben azért ismert ma is, mert a propaganda tette őket híressé. A háború vége felé megjelent „csodafegyvereket” a múzeum leírása szerint kifejezetten a propagandaháborúra fejlesztették, még mielőtt harcban bevetették volna őket.

A látogatók többek között egy Tiger harckocsit, egy 8,8 cm-es löveget, a Bismarck csatahajó makettjét és a Stuka zuhanóbombázónak szentelt részt láthatják. Egy előzetes szekció már 2025 decemberében megnyílt: ebben a Wehrmacht által nagy számban használt fegyverek, például egy Messerschmitt Bf 109-es, egy Sturmgeschütz III rohamlöveg és egy Hecht típusú törpe-tengeralattjáró szerepel.

A „birodalmi repülő korong”

A múzeum szerint a háború végi csúcstechnikás és fantasztikus fegyverprojektek a háború után termékeny talajt adtak a náci összeesküvés-elméleteknek. Ezekben fontos szerepet kapott a kitalált „Reichsflugscheibe”, vagyis a „birodalmi repülő korong”. A múzeum úgy fogalmaz, hogy a határ elmosódik az ilyen fantáziafegyverek és a háború utolsó szakaszának túlzó fejlesztései között. Utóbbira példa az 1000 tonnásra tervezett Ratte harckocsi, amely sosem épült meg; a kiállításon egy makettje szerepel a Tiger mellett.

A kiállítás a jelenre is kitekint: a múzeum szerint a „csodafegyver” kifejezést ma az ukrajnai háború egyes új fegyvereire is használják.

A podcast

Az MDR Sachsen „Unheimliche Heimat – Gruselgeschichten auf der Spur” című podcastja 2026. szeptember 28-án jelentette meg a „Hitler und die Außerirdischen: Der Mythos der Nazi-UFOs” („Hitler és a földönkívüliek: a náci UFO-k mítosza”) című, 30 perces epizódot.

Az epizódban Mario Süßenguth műsorvezető a drezdai múzeumban járja körül a témát. Thoralf Rauchfuß történésszel végigköveti a „birodalmi repülő korongok” történetét, a háború után felbukkanó, önjelölt feltalálók állításaitól a Hauneburól és Neuschwabenlandról szóló legendákig. Andreas Anton szociológus a mítosz társadalmi hátterét elemzi, Katharina Nocun publicista pedig arról beszél, milyen kapcsolatot lát a szélsőjobboldali és antiszemita narratívákkal, és hogyan lehet szót érteni azokkal, akik hisznek az összeesküvés-elméletekben.

Honnan ered a legenda?

Maurizio Verga olasz UFO-kutató 2023-ban megjelent könyve (Flying Saucers from Naziland, 1. kötet) részletesen feltárja a legenda korai történetét. Ulrich Magin a Zeitschrift für Anomalistik című szakfolyóiratban megjelent ismertetője szerint:

a „náci repülő korongok” első említése 1948-ból, Brazíliából ismert, egy Josef Jacob Johannes Starziczny nevű férfitól;
az első német sajtócikkek 1950. március 10-én a Weser Kurierben és 1950. március 30-án a Spiegelben jelentek meg, és ezek már bizonyítatlan állításokat közöltek tényként;
ezután bukkantak fel azok a nevek, amelyek ma a legenda alapjainak számítanak, köztük Giuseppe Belluzzo olasz professzor és Rudolf Schriever, aki azt állította, hogy részt vett egy repülő korong fejlesztésében;
egyes elemek tudományos-fantasztikus irodalomból származnak: az állítólagos második világháborús schweinfurti UFO-incidens egy 1943. júliusi amerikai sci-fi magazinban megjelent novellára vezethető vissza, és a korongokról terjesztett illusztrációk közül többet amerikai sci-fi lapokból másoltak.

Magin szerint a legenda kitalált voltát már az is mutatja, hogy egyetlen alkatrész, tervrajz vagy a mesélőktől független irat sem került elő a „birodalmi repülő korongokról”, pedig ez a modern történelem egyik legalaposabban kutatott korszaka.

Neuschwabenland: ami valóban történt

Az antarktiszi náci bázis legendája egy valódi expedícióra épül. A Harmadik Birodalom 1938–39-es antarktiszi expedícióját Alfred Ritscher kapitány vezette. A Schwabenland nevű hajó 1938. december 17-én indult Hamburgból 82 emberrel és két Dornier repülőcsónakkal, és körülbelül egy hónappal később érte el az antarktiszi partot.

Cornelia Lüdecke, a Hamburgi Egyetem tudománytörténésze szerint a vállalkozás fő oka a bálnaolaj volt: Németország a margaringyártáshoz szükséges bálnaolajat addig Norvégiától vásárolta, és saját forrást akart. A repülőcsónakok légifelvételeket készítettek a térképezéshez, és a terület német igénylését is szolgálták. A korábban feltáratlan hegyvidéket a hajóról nevezték el Neu-Schwabenlandnak. Az expedíció 1939. február 5-én indult haza.

Lüdecke szerint semmi nem utal arra, hogy Hitler az expedíció után bármilyen további érdeklődést mutatott volna a kontinens iránt. Németország első állandó antarktiszi kutatóállomása 1981-ben létesült.

Józan magyarázat

Ami bizonyított: A drezdai kiállítás és az MDR podcast-epizódja valós, ellenőrizhető forrás. A V-1 és a V-2 létező fegyver volt, a Ratte harckocsit valóban tervezték, de nem épült meg. Az 1938–39-es antarktiszi expedíció is megtörtént, célja a bálnavadászat és a területszerzés volt.

Ami nem bizonyított: A „birodalmi repülő korongok” létezését egyetlen korabeli, független dokumentum, tervrajz vagy alkatrész sem támasztja alá. Antarktiszi náci bázisra sincs bizonyíték: az expedíció néhány hét után hazatért, Németország első állandó állomása csak 1981-ben épült.

Hogyan alakulhatott ki a legenda?

Háború utáni sajtócikkek, amelyek bizonyítatlan állításokat tényként közöltek.
Önjelölt feltalálók, akik a kutatók szerint részben a megélhetésért, jobb életkörülményekért nyilatkoztak.
Hidegháborús félelem, hogy a repülő csészealjak szovjet titkos fegyverek lehetnek.
Átvett elemek a tudományos-fantasztikus irodalomból.
Későbbi szerzők, akik forrás nélkül bővítették a történetet, és egymásra hivatkoztak.

Gyengeségek: A legenda egyre újabb részletei mögött rendre csak más szerzők állításai állnak, korabeli forrás nem. A kutatók szerint a történetnek a szélsőjobboldali és antiszemita narratívákkal is van kapcsolata.

Ami nyitott: A kutatás nem zárja ki, hogy a háború alatt léteztek szokatlan formájú repülőgép-tervek, de ezek egyike sem igazolja a legendákban szereplő képességeket.