Régi esetek · Mexikó · Régi eset

Coyame, 1974 – Mexikó Roswellje

8 perc olvasás

Radar követte, egy kisgép lezuhant, a mexikói katonák meghaltak, egy amerikai kommandó pedig elvitt egy fémkorongot a chihuahuai sivatagból – legalábbis így szól a „mexikói Roswell” legendája. Az 1974-es coyamei UFO-ütközés részletes története azonban csak 1992-ben bukkant fel, egy névtelen postai küldeményben. Utánajártunk, mi maradt belőle, ha leválasztjuk a mesét a forrásokról.

Mikor: 1974. augusztus 25.
Hol: Coyame, Mexikó

A történet, ahogy a legenda meséli

A beszámoló szerint 1974. augusztus 25-én este 22 óra körül az amerikai légvédelmi radar ismeretlen objektumot észlelt a Mexikói-öböl felett. A tárgy nagyjából 75 000 láb (kb. 23 km) magasan, óránként több mint 2500 mérfölddel (kb. 4000 km/h) haladt Corpus Christi felé. Aztán lelassított, irányt váltott, és fokozatosan ereszkedve Mexikó fölé fordult, végül Chihuahua állam sivatagos északi részén eltűnt a radarról.

Nagyjából egy órával később polgári rádióadáson hír jelent meg: egy El Pasóból Mexikóváros felé tartó kisrepülőgép lezuhant ugyanabban a térségben, Coyame közelében. Coyame apró település Chihuahuában, kb. 50 mérföldre a texasi határtól. A legenda szerint a két tárgy a levegőben ütközött.

Másnap reggel a mexikói hadsereg kutatócsapata megtalálta a kisgép roncsait, majd néhány mérfölddel arrébb egy másikat is. Ez egy sérült, csillogó fémkorong volt, nagyjából 5 méter átmérőjű, ajtó, ablak és jelzés nélkül. A katonák teherautóra rakták a korongot és a repülő maradványait, és dél felé indultak.

A történet szerint a CIA lehallgatta a mexikói rádióforgalmat, és a texasi Fort Blissben gyorsan összeállított egy mentőcsapatot. Washington diplomáciai úton segítséget ajánlott, de Mexikó elutasította. Közben a megfigyelők azt látták, hogy a mexikói konvoj megállt egy földúton, és elhallgatott.

Az amerikai csapat – egy nagy Sea Stallion helikopterrel és három kisebb géppel, védőruhában – ott találta a konvojt. A mexikói katonák mind halottak voltak, a legtöbben a járművekben. A korongot helikopterrel elszállították, a helyszínt pedig – egyes változatok szerint – robbanóanyaggal megsemmisítették. A korong végső úti célja a változattól függően Fort Bliss, az atlantai járványügyi központ (CDC) vagy a Wright-Patterson légibázis.

Honnan ered a történet?

Az egész részletes beszámoló egyetlen dokumentumra vezethető vissza. A címe „Research Findings on the Chihuahua Disk Crash” (Kutatási eredmények a chihuahuai korongzuhanásról), keltezése 1992. március 23. Egy „Deneb Team” nevű csoport tagjainak szólt, aláírója csak annyi: „JS”.

A papírt névtelenül, postán kapta meg Elaine Douglass, az Operation Right to Know nevű, UFO-titkolózás ellen kampányoló csoport alapítója. (A források eltérnek abban, hogy pontosan mikor: 1992 elején vagy 1993 nyarán.) Douglass továbbküldte Leonard Stringfieldnek, a lezuhant UFO-k gyűjtőjeként ismert kutatónak. Stringfield 1994-ben, az UFO Crash/Retrievals: Search for Proof in a Hall of Mirrors című kiadványában közölte teljes terjedelmében.

Stringfield maga is óvatos volt. Azt írta, vállalja a kockázatot, hogy „egy rakás badarságot” közöl, abban a reményben, hogy a további kutatás igazolja vagy leleplezi. Ugyanakkor elismerte, hogy a szöveg hozzáértő katonai szakszóhasználattal készült, és elkülöníti a bizonyítékokat a feltételezésektől.

A „JS” személyét azóta sem azonosították. A „Deneb Team” létezését semmilyen független forrás nem igazolta.

A tévé és a könyvek

Az eset 2005-ig nagyjából feledésbe merült. Ekkor a History Channel UFO Files sorozata „Mexico's Roswell” címmel epizódot készített belőle, később a UFO Hunters is foglalkozott vele.

Noe Torres és Ruben Uriarte amerikai kutatók két könyvet is írtak az esetről (Mexico's Roswell, 2007, és The Coyame Incident, 2013). A szerzők többször jártak a helyszínen, és a térségben sok emberrel beszéltek. Egy mezőn kisrepülőgép-roncsdarabokat és erős tűz nyomait találták. A mintákat független laborban elemeztették, de semmi földön kívülit nem mutattak ki.

Torres maga is elismerte Kevin Randle kutatónak írt levelében, hogy a bizonyítékok vékonyak, és a történet több adatért kiált.

Mexikói kutatók a helyszínen

Rubén Villatoro, Jaime Maussan csapatának riportere 2005 júliusában Coyaméba utazott. Az idősebb lakosok közül Cipriano Orozco nagy katonai mozgásra emlékezett. Emma Ortega azt mondta, barátaival kiment a még égő kisgéphez, és úgy érezte, onnan már elvittek „valamit”.

Villatoro a chihuahuai El Heraldo archívumában azt találta, hogy az 1974. augusztusi lapszámok hiányoznak a kötetből. Egy októberi cikkben viszont szerepelt egy katonai szállítójármű tisztázatlan körülmények közötti balesete a térségben.

A veterán mexikói kutatók többsége szkeptikus. Fernando J. Téllez szerint ha két ország hadserege és egy UFO érintett lett volna, annak a szigorú cenzúra nélküli Echeverría-korszakban kiszivárgott volna a híre. Pedro Ferriz Santacruz, a mexikói ufológia úttörője szerint az ilyen feltámasztott esetek a szenzációt szolgálják.

Elemzés: mit mondanak a számok?

A Sky Glitch saját ellenőrzése szerint a Deneb-jelentés technikai részletei első ránézésre hihetők, de a térkép nem zárja be őket. A számításokat a jelentésben megadott helyekből és irányokból végeztük, a WGS84 földmodellen.

1. A radarpálya nem ér el Coyaméig

A jelentés szerint a radar a tárgyat Corpus Christitől 155 mérföldre délkeletre kapta el. Ott 290 fokos irányra fordult, és még kb. 500 mérföldön át követték, egészen Coyaméig.

Ha ezt a pályát a térképre rajzoljuk, a végpont nagyjából 195 km-rel Coyame előtt, Chihuahua és Coahuila határvidékén van. Coyame a kiindulóponttól valójában kb. 616 mérföldre, 294 fokos irányban fekszik. Az eltérés nem óriási, de egy állítólag radaradatokra épülő iratban feltűnő.

2. A kisgép útvonala – a legérdekesebb részlet

A jelentés szerint a gép El Pasóból Mexikóvárosba tartott. A két város közti egyenes vonal (légvonalbeli útvonal) mindössze kb. 21 km-re halad el Coyame mellett. Coyame tehát pontosan ott van, ahol egy egyenesen délnek repülő kisgép elhaladna.

A szabályos útvonal viszont Chihuahua városán át vezetett volna, ahol egy külföldről érkező légcsavaros gépnek vámkezelésre kellett leszállnia. Ettől a vonaltól Coyame már kb. 93 km-re esik. Ez a felállás nem egy bejelentett utasszállító járatra illik, hanem egy repülési terv nélkül, egyenesen dél felé tartó kisgépre. Ez pontosan az a mintázat, amit a csempészgépes magyarázat feltételez.

3. A helikopteres menetrend „túl jó”

A jelentés szerint a helikopterek 14:38-kor indultak Fort Blissből, a határ mentén Presidióig, majd Candelariánál átlépve 16:53-ra értek a konvojhoz. Ez az útvonal kb. 475 km, ami 2 óra 15 perc alatt kb. 210 km/h átlagsebességet jelent. Ez egy UH-1 Huey utazósebességének felel meg.

A menetrend tehát belsőleg hiteles. Ez azonban kétélű: azt mutatja, hogy a szerző értett a katonai repüléshez és utánaszámolt, nem azt, hogy az esemény megtörtént. Egy jól megírt hamisítvány pontosan így néz ki.

4. Ki volt a „Deneb Team”?

A UFO Casebook archivált változata a forrást egy „alt.paranet.ufo.deneb” nevű hírcsoportként jelöli meg. A ParaNet az 1990-es évek elejének egyik legnagyobb UFO-témájú online hálózata volt. Héctor Sampson mexikói kutató is úgy emlékszik, hogy az anyag 1992-ben a Fidoneten keringett, és a Deneb-társaság tagjai „letették az asztalra, majd archiválták” bizonyíték hiányában.

Ebből az következik – és ez a mi következtetésünk –, hogy a „Deneb Team” valószínűleg nem titkos katonai egység, hanem egy korai internetes UFO-kutatói kör neve volt. A „JS” pedig nem bennfentes forrás, hanem egy online közösség névtelen tagja.

5. A korabeli sajtó hallgat – egy évvel korábban nem

Patrick Gross francia ufológus archívuma megőrizte a mexikóvárosi Novedades 1973. októberi cikkét. Ebben egy szemtanú egy Chihuahua közelében lefényképezett UFO-ról számolt be, néven, részletekkel. Mexikói lapok tehát 1973-ban is írtak UFO-ügyekről Chihuahuából.

Az 1974-es coyamei zuhanásról viszont – két hadsereg, halott katonák, amerikai behatolás – egyetlen korabeli cikket sem sikerült előkeresni. Fernando J. Téllez szerint az Echeverría-korszakban nem volt olyan cenzúra, ami ezt megakadályozta volna.

Hogyan nőtt a történet?

1974 – Feltehetően kisgép-baleset Coyame térségében. Ami ebből biztosan megmaradt: helyi emlék tűzről és katonákról.

1992 – Megjelenik a névtelen „Deneb-jelentés”. Ez hozza be a radart, a korongot, a halott katonákat, a CIA-t és a helikoptereket.

1994 – Stringfield nyomtatásban közli a jelentést, így lesz belőle idézhető forrás – igaz, fenntartással.

2005 – Villatoro helyszíni útja helyi visszaemlékezéseket és a hiányzó újságszámokat teszi hozzá. Ugyanebben az évben a History Channel UFO Files epizódja hozza el a tömeges ismertséget.

2007 – Torres és Uriarte Mexico's Roswell című könyve: helyszíni kutatás, és a név, ami azóta rajta ragadt.

2013 – The Coyame Incident: roncsdarabok, égésnyomok, késői szemtanúk.

Hogyan változnak a részletek?

Dátum: 1974. augusztus 25. → később 24., 25. vagy 26.
Halott katonák: a jelentésben nincs szám → később 23 vagy 24
Helikopterek: 3 Huey + 1 Sea Stallion → „négy jelöletlen helikopter”, néhol légicsapás
A korong sorsa: Atlanta, „megerősítetlenül” Wright-Patterson → Fort Bliss, CDC vagy ismeretlen bázis
A kisgép: név nélkül, El Paso → Mexikóváros → később Cessna, néhol drogfutár

Józan magyarázat

Valószínűleg 1974 körül valóban lezuhant egy kisrepülőgép Coyame térségében, de a korongról, a halott katonákról és az amerikai akcióról nincs korabeli bizonyíték. Ezek az elemek mind egyetlen, 18 évvel később keltezett, névtelen iratból származnak.

Egy forrás, sokszor visszhangozva. A radar, az ütközés, a konvoj, a halálesetek és az elszállítás nem egymást megerősítő bizonyítékok. Ugyanannak az egy dokumentumnak a részletei. Stringfield, a tévéműsor, a könyvek és a cikkek mind erre hivatkoznak.
A repülőgép nyomtalan. Ismeretlen a pilóta neve, és nincs nyoma repülési tervnek sem. Egy El Pasóból induló, Mexikóba tartó gép eltűnése az amerikai és mexikói nyilvántartásokban is nyomot hagyott volna. A szkeptikusok szerint egy légcsavaros gépnek akkoriban Chihuahuában vámkezelésre kellett volna leszállnia, és Coyame messze esett a kijelölt légifolyosóktól.
Más események keveredhettek bele. A térségben 1967-ben (más források szerint 1970-ben) amerikai rakéta zuhant le. 1980-ban a mexikói hadsereg egy csempészgép roncsai után kutatott Coyame északi részén. Francisco Natera helytörténész (saját kiadású) könyve szerint a „UFO-beszámolók” mögött egy kábítószert szállító Cessna 1974-es lezuhanása és katonai elszállítása állhat.
Ellentmondó részletek. A dátum a változatokban augusztus 24., 25. és 26. között ingadozik. A helikopterek száma, a korong mérete és végső helye is változik.
Hiányzó újságok – rejtély vagy véletlen? Az augusztusi El Heraldo-számok hiánya izgalmas, de egy archívumból elkallódott kötet önmagában semmit nem bizonyít.

Összegzés: a tények egy kisgép-baleset lehetőségéig és helyi emlékekig terjednek. A „mexikói Roswell” a jelenlegi tudásunk szerint egy ellenőrizhetetlen 1992-es irat, amelyből a tévé és a könyvek legendát építettek.