Régi esetek · Világ · Régi eset

A „Tic Tac”: mit láttak a Nimitz pilótái 2004-ben?

5 perc olvasás

2004. november 14-én az amerikai haditengerészet két vadászgépét egy ismeretlen radarcélhoz irányították a Csendes-óceán felett. A pilóták egy fehér, szárnyak nélküli, tabletta alakú objektumot láttak, amely szerintük elképesztő sebességgel tűnt el előlük. Az esetről készült infravörös videót a Pentagon 2020-ban hivatalosan is kiadta, és az objektumot ma is azonosítatlannak tekinti.

Mikor: 2004. november 14.
Hol: Világ
Kik látták: David Fravor és Alex Dietrich vadászpilóták és két fegyverrendszer-tisztjük, a USS Princeton radarkezelői. A videót egy másik gép személyzete rögzítette.
Hivatalos álláspont: Az amerikai védelmi minisztérium 2020-as közleménye szerint a videón látható jelenség továbbra is azonosítatlan. A haditengerészet jelentése szerint az esetet a személyzet meghallgatása megerősítette, de nagyon kevés adat áll rendelkezésre a műszaki elemzéshez.

Gyakorlat a Csendes-óceán felett

2004 novemberében a USS Nimitz repülőgép-hordozó és kísérőhajói San Diegótól délnyugatra, a mexikói Alsó-Kalifornia partjai közelében gyakorlatoztak. A kötelék egy közel-keleti bevetésre készült. A légteret a USS Princeton cirkáló felügyelte, amelynek korszerű Aegis radarrendszere volt.

David Fravor, aki akkoriban a Nimitz egyik vadászszázadát, a VFA-41 Black Acest vezette, 2023-ban az amerikai képviselőház előtt eskü alatt tett írásos vallomásában azt írta, hogy a Princeton radarkezelői akkor már kb. két hete figyeltek ismeretlen célokat. Ezek elmondása szerint 80 000 láb (kb. 24 km) fölötti magasságból gyorsan kb. 20 000 lábra (kb. 6 km) ereszkedtek, órákig ott maradtak, majd függőlegesen visszaemelkedtek.

A találkozás

November 14-én délelőtt két kétüléses F/A-18F Super Hornet szállt fel a Nimitzről egy légiharc-gyakorlatra. Az egyiket Fravor vezette, a másikat Alex Dietrich, mindkettőben egy-egy fegyverrendszer-tiszt ült a hátsó ülésen. A gépek fegyvertelenek voltak. A Princeton légiirányítója közölte, hogy a gyakorlatot felfüggesztik, és egy valós célhoz irányította őket.

Amikor a gépek kb. 20 000 lábon a radarcél fölé értek, a pilóták a saját radarjukon semmit nem láttak. Az ég tiszta volt, a tenger nyugodt. Fravor jobbra lent a víz felszínén egy fehéren habzó foltot vett észre, a CBS-nek adott interjújában egy Boeing 737 méretűnek írta le. A folt felett egy kis, fehér, tabletta alakú tárgy mozgott ide-oda, kapkodva.

Fravor szerint a tárgynak nem volt rotorja, szárnya, sem más látható kormányfelülete, és kipufogógáz nyoma sem látszott. Méretét a saját vadászgépéhez hasonlónak becsülte. A haditengerészet később kiadott jelentése szerint a tárgy tömör fehér, sima, élek nélküli volt, és kb. 14 méter hosszú.

„Eltűnt közvetlenül előttünk”

Fravor a fegyverrendszer-tisztjével lejjebb ereszkedett, hogy közelebbről megnézze, Dietrich pedig felettük maradt, hogy mindkettőjüket szemmel tartsa. Fravor vallomása szerint a tárgy hosszanti tengelyét a gépe felé fordította, és spirálban emelkedni kezdett. Amikor Fravor kb. 4600 méteren, nagyjából 800 méterre megközelítette a kb. 3700 méteren lévő tárgyat, az hirtelen felgyorsult, és eltűnt a gépe előtt. Dietrich, aki kb. 2400 méterrel feljebb repült, szintén szem elől veszítette. Amikor visszafordultak, a habzó folt is eltűnt a vízről.

Fravor szerint ezután a Princeton légiirányítója jelezte, hogy a tárgy újra megjelent a radaron, a gépek kb. 100 kilométerre lévő várakozási pontjánál, kevesebb mint egy perccel később.

Dietrich a CBS 60 Minutes műsorának úgy fogalmazott, hogy a tárgy mozgása kiszámíthatatlan volt, és nyugtalanító volt, hogy nem tudták besorolni semmibe.

A videó

A visszatérő pilóták elmondták a történteket egy éppen induló személyzetnek. Délután egy másik F/A-18F szállt fel, amely infravörös célzókamerával (ATFLIR) volt felszerelve. A hátsó ülésen ülő fegyverrendszer-tiszt, Chad Underwood a kamerával rövid időre befogott egy ovális hőképet, és felvette. A gép személyzete szemmel nem látta a tárgyat, így nem tudták megerősíteni, hogy ugyanaz volt-e, mint délelőtt. Ez a felvétel lett később a „FLIR1” néven ismert videó.

Fravor vallomása szerint a videón látszik, hogy a tárgy nem bocsát ki a szokásos hajtóművekre jellemző infravörös csóvát. Szerinte a gép radarfelvétele azt is megmutatta volna, hogy a tárgy zavarta a radart, de ezt a felvételt nem hozták nyilvánosságra.

Vizsgálat helyett anekdota

Fravor szerint az esetet soha nem vizsgálták ki: a személyzetet nem hallgatták ki, a felvételeket nem gyűjtötték be, és pár nap múlva már csak jó sztori volt a baráti körben. A haditengerészet 2023-ban kiadott jelentése szerint az eset jelentése a 3. flottánál megakadt, mert nem volt eljárás a továbbítására. Az események utólag a személyzet meghallgatásával megerősíthetők voltak, de nagyon kevés adat maradt a műszaki elemzéshez.

Hogyan lett belőle világhír?

2007: a videó engedély nélkül felkerült az internetre, de alig figyelt fel rá valaki.
2009: a Pentagon titkos UFO-kutató programja, az AATIP nevében egy 13 oldalas összefoglaló készült az esetről. A dokumentum szerzője és hivatalos státusza vitatott, mert aláírás és dátum nélküli.
2017. december 16.: a New York Times cikkben számolt be az AATIP programról és a Nimitz-esetről, és a videót is közölte. A védelmi minisztérium később ezt a kiadást is engedély nélkülinek nevezte.
2019. szeptember: a haditengerészet megerősítette, hogy a videó valódi, és a rajta látható tárgyat azonosítatlan légi jelenségnek (UAP) tekinti.
2020. április 27.: a Pentagon hivatalosan is kiadta a videót két másik haditengerészeti felvétellel együtt. A közlemény szerint a jelenségek továbbra is azonosítatlanok.
2023. július 26.: Fravor eskü alatt tanúskodott az amerikai képviselőház egyik bizottsága előtt. Szerinte a tárgy messze felülmúlta mindazt, amivel az Egyesült Államok akkor rendelkezett, ma rendelkezik, vagy a következő tíz évben rendelkezni fog.

Mit mondanak a kritikusok?

Mick West amerikai szkeptikus elemző és a Metabunk fórum kutatói szerint a FLIR1 videó önmagában nem bizonyít rendkívüli teljesítményt. Szerintük a videón látható hőkép egy távoli sugárhajtású gép testével és hajtóműveinek fényével is összeegyeztethető, és a felvételből nem állapítható meg megbízhatóan a tárgy távolsága, mérete és sebessége. A kritikusok szerint a tárgy hirtelen „kilövése” a videó végén a kamera követéséből és nagyításából is adódhat.

A szemtanúk beszámolójára a kritikusok sem találtak meggyőző magyarázatot.

Józan magyarázat

Ami biztos: 2004. november 14-én két haditengerészeti vadászgép négy fős személyzete egy ismeretlen radarcélhoz repült, és a pilóták szerint egy kb. 14 méteres, fehér, szárnyak nélküli objektumot láttak a víz felett. Ugyanazon a napon egy másik gép infravörös kamerával felvett egy ovális hőképet. A haditengerészet és a védelmi minisztérium a jelenséget hivatalosan azonosítatlannak tekinti.

Ami nem bizonyított: a Princeton radaradatai és a vadászgépek radarfelvételei nem nyilvánosak. A rendkívüli sebességről és a radarzavarásról szóló állítások a szemtanúk beszámolóján alapulnak, mérési adattal nem ellenőrizhetők. A 2009-es összefoglaló szerzője és hivatalos státusza vitatott. Nem tudni biztosan azt sem, hogy a délutáni videón ugyanaz az objektum látszik-e, amelyet a pilóták délelőtt láttak.

A magyarázatok erősségei és gyengéi:

Távoli repülőgép a videón: a FLIR1 felvételre adhat magyarázatot, de a délelőtti közeli, szemmel látott találkozásra nem.
Kameratorzítás: a videó végén látható hirtelen „eltűnést” megmagyarázhatja, de a pilóták beszámolóját nem.
Titkos amerikai vagy külföldi eszköz: a pilóták és a haditengerészet szerint nem ismert ilyen eszköz, és erre sincs bizonyíték.
Észlelési hiba: négy tapasztalt repülős egyszerre és ugyanazt látta, ez erős érv a beszámoló hitelessége mellett. Ugyanakkor a távolság és a sebesség becslése nyílt víz felett, viszonyítási pont nélkül nehéz.

Nyitott kérdés: az eset legfontosabb bizonyítékai, a hajó és a gépek radaradatai nincsenek nyilvánosan elemezve. Amíg ezek nem kerülnek elő, a Nimitz-eset a szemtanúk szavahihetőségén és egy rövid, sokféleképpen értelmezhető videón áll.